Tanítóképzés Baranyában a 20. század első felében = Memoirs of teachers and students in Fiume
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Absztrakt
The existence of the teacher training in Pécs could be proven already in the year following the issue of the Ratio Educationis Ist and continually after that, but the teacher training institution was founded only after appointing Baron Ignác Szepesy as bishop. He created the Episcopal Teacher Training Institution in 1831, and this existed until 1947. The female teacher training was developed in 1895 in the framework of the school complex of the Notre Dame Female Canon Order invited to Pécs by Bishop János Scitovszky and it also closed its doors after the World War II. Students of both institutions arrived mainly from Somogy and Tolna counties, beside Baranya, thus they became the determining schools of South-Transdanubia, but students from all parts of the country could be found in the institutions. This study sets the creation of these institutions and their functioning into focus, primarily examining the social composition of students and the agglomeration areas of the institutions at the beginning of the 20th century. //
„A tanár útitárssá válik egy egész életre. Évtizedek múlva is ott áll a tőle már rég elszakadt tanítvány háta mögött és erkölcsileg osztozik annak sikereiben, balsikereiben egyaránt.” (Berde Károly) A tanulmányt bevezető mottóval a tanítói pálya nehéz, de mégis sokak által vállalt hivatásának azon elemeire hívnám fel a figyelmet, melyek a 19. század tanítóképzőiben végzők számára és a mai tanítójelölteknek is útmutatóul szolgált és szolgálhat a jövőben. Berde Károly bőrgyógyász professzor, egyetemi tanár gondolata az, mely az által, hogy életre szóló útitársként aposztrofálja a tanárokat, egyben a legsúlyosabb terhet is vállukra rakja, hisz tanítványaik egész életében meghatározóvá válhat egy-egy tanár személyisége, munkássága. A pécsi tanítóképző intézetek létrejötte és az itt végzett tanítók, tanítónők mindannyian meghatározó szerepet töltöttek be nemcsak tanítványaik, hanem azon települések életében is, ahova képesítésük után kerültek. Útitársai lettek évtizedekre az adott közösségnek, így az intézmény, amelyben tanultak szintén meghatározó szerephez jutott. Tanulmányomban a tanítóképző intézetek létrejöttét, fejlődését kívánom bemutatni, valamint azok vonzáskörzetét, diákjainak társadalmi összetételét.
„A tanár útitárssá válik egy egész életre. Évtizedek múlva is ott áll a tőle már rég elszakadt tanítvány háta mögött és erkölcsileg osztozik annak sikereiben, balsikereiben egyaránt.” (Berde Károly) A tanulmányt bevezető mottóval a tanítói pálya nehéz, de mégis sokak által vállalt hivatásának azon elemeire hívnám fel a figyelmet, melyek a 19. század tanítóképzőiben végzők számára és a mai tanítójelölteknek is útmutatóul szolgált és szolgálhat a jövőben. Berde Károly bőrgyógyász professzor, egyetemi tanár gondolata az, mely az által, hogy életre szóló útitársként aposztrofálja a tanárokat, egyben a legsúlyosabb terhet is vállukra rakja, hisz tanítványaik egész életében meghatározóvá válhat egy-egy tanár személyisége, munkássága. A pécsi tanítóképző intézetek létrejötte és az itt végzett tanítók, tanítónők mindannyian meghatározó szerepet töltöttek be nemcsak tanítványaik, hanem azon települések életében is, ahova képesítésük után kerültek. Útitársai lettek évtizedekre az adott közösségnek, így az intézmény, amelyben tanultak szintén meghatározó szerephez jutott. Tanulmányomban a tanítóképző intézetek létrejöttét, fejlődését kívánom bemutatni, valamint azok vonzáskörzetét, diákjainak társadalmi összetételét.
##plugins.themes.bootstrap3.article.details##
Hogyan kell idézni
Takács, Zsuzsanna. 2015. „Tanítóképzés Baranyában a 20. Század Első felében = Memoirs of Teachers and Students in Fiume”. TAYLOR 7 (3-4):47-53. https://iskolakultura.hu/index.php/taylor/article/view/12944.
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek