nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények: Értesítések

Call for Papers: Call for papers Vol. 4 No. 1 (2025) – Moral emotions in fictional reception

2024-11-11T09:36:58+01:00

nCognito (https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito/) is the open access peer reviewed Journal of the Cognitive Poetics Research Group (https://kognitiv.szegedigermanisztika.hu/en/), published on the OJS journal platform of the University of Szeged (Hungary). The journal publishes presents interdisciplinary research in literary studies and cognitive science. It aims to publish papers that examine what cognitive processes shape the reception of literary texts, films and other media, such as digital media, using findings of cognitive and evolutionary psychology as their theoretical and empirical foundation. Each issue of the journal explores, with a thematic emphasis, the cognitive and emotional mechanisms that have developed during evolution and their manifestations (for example, the influence of causal thinking, mindreading, narrative empathy, tension generation and moral judgement) in different aesthetic practices.

In pursuit of this objective, the journal welcomes a wide range of papers in the following broad areas of cognitive poetic scholarship: the aestheticization of meaning through metaphor, metonymy, allegories and symbols; metaphor and metonymy in the narrative fabric; the cognitive nature of poeticism; the understanding of narrative stories and the (re)construction of meaning from literary texts; the construction of mental representations of characters and fictional worlds; the emotional processes involved in the reception of art and literature, and other interdisciplinary issues.

The journal was launched in 2022, and an average of two numbers are published each year. From 2025 on, the journal will be published exclusively (mainly) in English.

Our aim is to accept papers from a wide range of authors and reach a broader academic audience. (We encourage submissions from a diverse range of authors spanning various backgrounds and geographies.)

In the next issue of our journal (2025/1), we invite papers that address the question of what narrative structures and poetic devices are used to evoke moral emotions in fictional works.

It is generally assumed that fictional narratives often function as ethical thought experiments and their interpretation depends on the moral judgment of the reader or viewer. The moral judgment of the recipient therefore plays a central role in understanding narratives. Recent research in moral psychology suggests that moral judgment is best described as the simultaneous operation of two cognitive systems, known as the dual-process model: one system operates quickly, effortlessly, and automatically, while the other system is slow, effortful, and conscious. The former is typically referred to as intuition, which is often emotionally charged and leads to deontological judgments, while the latter is called rational decision-making, which typically results in utilitarian decisions (Greene 2009). Empirical research on the reception of aesthetic narratives has shown that emotional judgment tends to dominate literary and film reception; in other words, recipients are more inclined to consume media content that does not require significant cognitive investment (Raney 2005; 2011; Vaage 2015).

Topics for the next issue include but are not limited to the following questions:

How do narrative and prose-poetic devices shape the recipient’s moral emotions?
To what extent does the degree of transparency of the character’s consciousness affect the recipient’s emotional reactions?
To what extent does narrative point of view influence emotional reactions?
How do moral emotions develop depending on other emotions elicited by the text?
How do the moral emotions of embarrassment and shame affect self-reflection and self-development of characters in fictional narratives?
How are moral emotions elicited in autobiographical/autofictional writings? Do they work differently on the reader than in the case of “pure” fiction?
How do narrative strategies eliciting the same moral emotion in fiction vary across cultures? Does translation of novels into culturally distant languages involve the use of transculturation strategies?
How do video games and other interactive media engage players’ moral emotions through narrative choices and consequences?
How do adaptations of literary works into films or plays affect the moral emotions experienced by the audience?
How does the setting of a narrative (e.g., dystopian, utopian, historical) influence the moral emotions of the reader?
How are woke and social taboo themes explored in art?

References

Bal P. Matthijs, & Veltkamp, Martijn. 2013. How does fiction reading influence empathy? An experimental investigation on the role of emotional transportation. PLoS ONE, 8, e55341. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0055341

Gaut, Berys. 2003. “Reasons, motions, and fictions.” In Imagination, Philosophy and the Arts, edited by Matthew Kieran and Dominic Lopes, 14–34. New York: Routledge.

Davies, Stephen. 2009. “Responding emotionally to fictions.” The Journal of Aesthetics and Art Criticism. 67. 269–284. https://doi.org/10.1111/j.1540-6245.2009.01358.x

Gendler, Tamar Szabó, and Karson Kovakovich. 2006. “Genuine rational fictional emotions.” In Contemporary Debates in Aesthetics and the Philosophy of Art, edited by Matthew Kieran, 241–53. Oxford: Blackwell.

Greene, Joshua. 2009. “The Cognitive neuroscience of moral judgment.” In The Cognitive Neurosciences, edited by Michael S. Gazzaniga. https://doi.org/10.7551/mitpress/8029.003.0086

Haidt, Jonathan. 2003. “The moral emotions”. In Handbook of Affective Sciences, edited by R. J. Davidson, K. R. Scherer, & H. H. Goldsmith, 852–870. Oxford University Press.

Hogan, Patrick Colm. 2018. Literature and Emotion. Routledge.

Kieran, Matthew. 2003. “Forbidden knowledge. The challenge of immoralism.” In Art and Morality, edited by Jose Luis Bermudez and Sebastian Gardner, 56–73. London: Routledge.

Mar, Raymond & Oatley, Keith & Djikic, Maja & Mullin, Justin. 2011. “Emotion and narrative fiction. Interactive influences before, during, and after reading.” Cognition & Emotion. 25. 818–833. https://doi.org/10.1080/02699931.2010.515151

Mellmann, Katja (2016): Empirische Emotionsforschung. In Handbuch Literatur und Emotionen, edited by Martin von Koppenfels & Cornelia Zumbusch: Berlin/Boston: de Gruyter, 158–175.

Meskin, Aaron, and Jonathan M. Weinberg. 2003. “Emotions, fiction, and cognitive architecture.” The British Journal of Aesthetics 43: 18–34. https://doi.org/10.1093/bjaesthetics/43.1.18

Raney, Arthur A. 2005. “Punishing Media Criminals and Moral Judgment: The Impact on Enjoyment.” Media Psychology, no. 7, 145–63. https://doi.org/10.1207/S1532785XMEP0702_2

Raney, Arthur A. 2011. “The role of morality in emotional reactions to and enjoyment of media entertainment.” Journal of Media Psychology 23 (1): 18–23. https://doi.org/10.1027/1864-1105/a000027

Robinson, Jenefer. 2005. Deeper than Reason. Emotion and its Role in Literature, Music, and Art. Oxford: Oxford University Press.

Vaage, Margrethe Bruun. 2015. “On the repulsive rapist and the difference between morality in fiction and real life.” In The Oxford Handbook of Cognitive Literary Studies, edited by Zunshine, Lisa, 421–39. Oxford: Oxford University Press.

Call for Papers: Felhívás tanulmányok benyújtására az nCognito 2024/1-es számába

2023-11-30T09:46:43+01:00

A figyelem irányulása és irányítása irodalmi szövegekben és filmekben

A kognitív pszichológia egyik alaptétele, hogy a kognitív rendszer alapvetően a gazdaságosság elve alapján működik és a hatékony cselekvést támogatja. Ez a figyelem esetében azt jelenti, hogy az egyén a környezetéből őt érő információk egy részét kiszűri és azokra összpontosít, melyek az adott helyzetben relevánsak a megfelelő reakció tekintetében (Nobre 2018).
Hasonlóan működik ez az irodalmi szövegek olvasásakor és filmek befogadásakor is: a szöveg illetve film által felkínált információból az olvasó egyrészt saját előzetes tudása és preferenciái alapján (Rapp és Gerrig 2006; Kovács és Bálint 2016), másrészt az ábrázolási technikák függvényében bizonyos részleteket észrevesz, ezek figyelmének fókuszába kerülnek, míg mások a háttérben maradnak (alak-háttér észlelés). Az olvasói illetve nézői megértés és értelmezés ennek az interszubjektív figyelmi folyamatnak a függvényében történik, hiszen az értelmezés alapját a figyelmi fókuszba kerülő részletek képezik.
Elbeszélő szövegnek, drámának, versnek és filmnek különböző eszközei vannak a figyelemirányításra. A cselekményt ábrázoló műfajokra általánosságban véve érvényes, hogy a szereplők statikus leírása, valamint a helyzetleírások a hátteret képezik, az ábrázolt eseménysor pedig a figyelem központjába kerül (Langacker 2008, 58). Az eseményeket sem egyforma súllyal észleli az olvasó: a fókuszba jellemzően az elbeszélő szöveg azon komponensei kerülnek, melyek több közvetlen oksági viszonyban állnak más eseményekkel, mint a többi elem, valamint részei annak az oksági láncnak, amely a kezdő állapottól a végállapotig vezet (Trabasso és Sperry 1985). Empirikus felmérések azt is igazolják, hogy a főszereplők és a velük kapcsolatban levő tárgyak nagyobb figyelmet vonnak magukra, mint a többi szereplővel kapcsolatos tárgy (Holt és Groeben 2005, 325). A kognitív poétika textúra-modellje (Stockwell 2009) a befogadói figyelmet serkentő és irányító attraktorokat tekinti a szöveggel való interakció fő egységeinek, a lírai művek poétikusságát pedig az attraktorok nyelvi reprezentálásának módjaival hozza összefüggésbe.

Folyóiratunk következő számába olyan tanulmányokat várunk, melyek ezt a témakört járják körül.

A felhívásunkra jelentkező szerzőktől egy rövid absztraktot (max. 250 szó) szeretnénk kérni.
Az absztraktok leadási határideje 2023. január 15.
A tanulmányok leadási határideje 2023. március 31.

A szerzői útmutató és a cikkek formai követelményei az alábbi linken érhetők el:
Szerzői útmutató

Ajánlott irodalom

Alford, Lucy 2021. Forms of poetic attention. New York: Columbia University Press.

Holt, Nadine van, és Norbert Groeben. 2005. „Das Konzept des Foregrounding in der modernen
Textverarbeitungspsychologie”. Journal für Psychologie 13 (4): 311–32.

Kovács, András Bálint, és Katalin Bálint. 2016. „Focalization, Attachment, and Film Viewers’ Responses to Film Characters: Experimental Design with Qualitative Data Collection”. In Making Sense of Cinema: Empirical Studies into Film Spectators and Spectatorship, szerkesztette CarrieLynn D. Reinhard és Christopher J. Olson, 187–210. Bloomsbury Publishing Inc. https://doi.org/10.5040/9781501302978.

Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford: Oxford University Press.

Nobre, Anna C. 2018. „Attention”. In Stevens’ Handbook of Experimental Psychology and Cognitive Neuroscience. Volume 2: Sensation, Perception, and Attention, szerkesztette John T. Serences, Fourth edition, 241–316. Hoboken, NJ: Wiley.

Rapp, David N., és Richard J. Gerrig. 2006. „Predilections for narrative outcomes. The impact of story contexts and reader preferences”. Journal of Memory and Language 54.: 54-67. https://doi.org/10.1016/j.jml.2005.04.003.

Stocwell, Peter 2009. Texture. A Cognitive Aesthetics of Reading. Edinburgh: Edinburgh University Press.

Trabasso, Tom, és Linda L. Sperry. 1985. „Causal Relatedness and Importance of Story Events”. Journal of Memory and Language 24: 595-611. https://doi.org/10.1016/0749-596X(85)90048-8.

Call for Papers: Felhívás tanulmányok benyújtására az nCognito 2023/1-es számába

2022-11-11T12:42:32+01:00

Az elbeszéléselmélet egyik korábbi, ám hosszú ideig fennálló alaptézise szerint történetről akkor beszélhetünk, ha az ábrázolt események időben egymás után, valamint kauzálisan egymásból következnek (Prince 1973). A 2000-es évek elejétől kezdődően azonban egyre inkább olyan elképzelések is megjelentek, melyek vitatkoztak ezzel a kézenfekvőnek tűnő meghatározással és alternatív javaslatokat fogalmaztak meg az események egymás közötti kapcsolatára vonatkozóan. Noël Carroll például egy szükséges, de nem elégséges lehetőségről, egy potencialitásról beszél, mely a kauzalitás megengedőbb változata (Carroll 2001), David J. Velleman pedig egyenesen azt állítja, hogy nem az események között fennálló vagy valószínűsíthető oksági viszony a narrativitás lényegi eleme, hanem egy olyan érzelmi ív vagy mintázat megalkotása, amely az olvasó számára jelentést hordoz: eszerint az olvasó inkább érzelmein keresztül érti meg a történetet, mint kognitív feldolgozás által (Velleman 2003). Velleman elképzelését tovább gondolva Blakey Vermeule azt állapítja meg, hogy a narratívák által aktivált érzelmek jellemzően morális emóciók, hiszen a befogadó legerőteljesebb érzelmei az igazságtalanság és bántalmazás, valamint a gonosz megbüntetésének látványához kötődnek (Vermeule 2011). A kauzalitás elsődleges történetkonstituáló szerepét azonban még Velleman elképzelése sem rendíti meg, vélekedik Gregory Currie, aki szerint az ok-okozati kapcsolatok létesítését a befogadás során végbemenő kontextualizálás, illetve keretezés (még az érzelmi indíttatású is) nagy mértékben támogatja (Currie 2006). Kovács András Bálint sem állítja szembe a kauzalitást és az érzelmi motivációt; szerinte a narratív megértésben az oksági és az érzelmi értelmezés egymásba fonódik: az érzelmek is befolyásolják az oksági viszonyok felállítását és fordítva, a kauzális viszonyok is módosíthatják érzelmeinket (Kovács 2011).

A kognitív narratológia ugyan alapvetően nem vonja kétségbe az események kauzális kapcsolatára vonatkozó tézist, de lényegileg másképp közelíti meg, mint a strukturalista narratológia: előbbi abból indul ki, hogy az oksági viszony többnyire nem szövegszerűen valósul meg, hanem az olvasó következtetései által, a narratív koherencia tehát nem a szöveg tulajdonsága, hanem a befogadó elméjében létrejövő reprezentáció egyik jellemzője, amit az olvasó tudata és a szövegtulajdonságok együttesen alakítanak (Horváth 2020). A kauzalitás eseteinek tekinti az érzelmi ív kiépítését vagy az igazságosságra vonatkozó olvasói elvárások beteljesülését is (Szabó 2021). Az oksági gondolkodás kihívásaiként tekint azokra az irodalmi szövegekre, melyek nem csak hogy nem valósítják meg az események hagyományos narratív összefűzését, hanem akár tudatosan ellenállnak a koherenciának és provokálják az olvasó kauzalitásra vonatkozó elvárásrendszerét.

Folyóiratunk következő számába olyan tanulmányokat várunk, melyek ezt a témakört járják körül és hozzájárulnak a következő kérdések megválaszolásához: Milyen formáit és technikáit ismerjük a narratív kauzalitásnak? Milyen eszközökkel operálnak az elbeszélő művek és műfajok az olvasói oktulajdonítás elősegítésének érdekében, illetve milyen technikák alkalmazásával kérdőjelezik meg a történetre vonatkozó racionális ok-okozati magyarázatok hitelességét?

A felhívásunkra jelentkező szerzőktől egy rövid absztraktot (max. 250 szó) szeretnénk kérni. Az absztraktok leadási határideje 2023. január 15.

A tanulmányok leadási határideje 2023. március 15.

A szerzői útmutató és a cikkek formai követelményei az alábbi linken érhetők el: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito/about/submissions

Ajánlott irodalom

Carroll, Noël. 2001. „On the Narrative Connection”. In Beyond Aesthetics: Philosophical Essays, 118–32. Cambridge: Cambridge University Press.

Horváth, Márta. 2020. A történetmondás eredete. Irodalom, evolúció, kogníció. Budapest: Typotex.

Kovács, András Bálint. 2011. „Causal Understanding and Narration”. Projections 5 (1): 51–68.

Prince, Gerald. 1973. A Grammar of Stories. Berlin, Boston: de Gruyter Mouton.

Szabó, Judit. 2021. „A »véletlen« fordulat kvázi csodája. Költői igazságosság és narratív magyarázat”. Helikon Irodalomtudományi Szemle, sz. 3: 469–82.

Velleman, David J. 2003. „Narrative Explanation”. The Philosophical Review 112 (1): 1–25.

Vermeule, Blakey. 2011. „A Comeuppance Theory of Narrative and Emotions”. Poetics Today 32 (2): 235-253.