A pedagógusok gondolkodásmódjának vizsgálata

Article Sidebar

PDF
Megjelent: nov 15, 2022
DOI: https://doi.org/10.14232/modszertani.2022.3.3-23
Kulcsszavak:
mindset, iskolai helyzetspecifikus mindset, tanári énhatékonyság, SNI, BTMN

Main Article Content

Dudok Réka
SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola
Dudok Fanni
SZTE JGYPK Alkalmazott Pedagógiai Intézet
https://orcid.org/0000-0001-5092-615X

Absztrakt

Kutatásunk fókuszában a pedagógusok gondolkodásmódja (mindset) és tanári énhatékonysága áll, valamint hogy ezek a konstruktumok kapcsolatba hozhatók-e a kiemelt figyelmet, bánásmódot igénylő gyerekpopulációval. A mindset magyarra lefordítva általános világnézetet, gondolkodásmódot és beállítódást jelent (Dweck, 2015). A tanári énhatékonyság pedig a tanárok azon képességébe vetett hite, hogy hatással vannak a diákok eredményeire, illetve képesek megvalósítani tanítási és edukációs céljaikat (Skaalvik és Skaalvik, 2007). A vizsgálatban 160 fő pedagógus vett részt. A vizsgálat eredményeként azt találtuk, hogy a mintában részt vevő pedagógusok szemléletmódjuk alapján többségében fejlődési mindsettel rendelkeznek az általános és a helyzetspecifikus területeken is. Továbbá pozitív összefüggést találtunk a mindset és a tanári énhatékonyság között, valamint az eredmények arra engednek következtetni, hogy a BTMN-diagnózissal rendelkező diákokat tanító tanárok eltérhetnek a mindset és a tanári énhatékonyság területén azoktól a kollégáiktól, akik nem tanítanak ilyen diagnózissal rendelkező diákokat.

Article Details

Hogyan kell idézni
Dudok, R., & Dudok, F. (2022). A pedagógusok gondolkodásmódjának vizsgálata. Módszertani Közlemények, 62(3), 3–23. https://doi.org/10.14232/modszertani.2022.3.3-23
Folyóirat szám
Évf. 62 szám 3 (2022)
Rovat
Tanulmányok

Hivatkozások

Autry, L. B. és Langenbach, M. (1985): Locus of control and self-responsibility for behavior. Journal of Educational Research, 79. 2. sz. 76−84.

Balogh László (2005): Tanulási nehézségek – segítő pedagógiai tevékenység. In: Balogh László és Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. I. kötet. Neumann Kht.

Bandura, A. (1977): Self-efficacy: toward a unifying theory of behavioral change. Psychological Review, 84. 2. sz. 191.

Bandura, A. (1994): Self-efficacy. Encyclopaedia of human behaviour, 4. 71−78. http://p20motivationlab.org/

Bandura, A. (1997): Self-efficacy: Toward a unifying theory of behavioural change. Psychological Review, 84. 2. sz. 191−215.

Bandura, A. (2001): Social cognitive theory: An agentic perspective. Annual review of psychology, 52. 1. sz. 1−26.

Bolla Veronika (2012): A tanulási zavarral küzdő gyermekek megküzdési stratégiái. PhD Értekezés.

Bond, L., Butler, H., Thomas, L., Carlin, J., Glover, S., Bowes, G. és Patton, G. (2007): Social and school connectendes in early secondary school as predictors of late teenage substance use, mental healt, and academic outcomes. Journal of Adolescent Health, 40. 357. sz. 9−18.

Bong, M. (2004): Academic motivation in self-efficacy, task value, achievement goal orientations, and attributional beliefs. The Journal of Educational Research, 97. 6. sz. 287−297.

Bong, M. és Skaalvik, E. (2003): Academic self-concept and self-efficacy: How different are they really? Educational Psychology Review, 15. 1. sz. 1−40.

Butler, R. (2000): Making judgments about ability: The role of implicit theories of ability in moderating inferences fromtemporal and social comparison information. Journal of Personality and Social Psychology, 78. 965–978.

Carroll, A., Houghton, S., Wood, R., Unsworth, K., Hattie, J., Gordon, L. és Bower, J. (2009): Self-efficacy and academic achievement in Australian high school students: The mediating effects of academic aspirations and delinquency. Journal of Adolescence, 32. 797−817.

Deemer, S. A. (2004): Classroom goal orientation in high school classrooms: revealing links between teacher beliefs and classroom environments. Educational Reasarch, 46. 1. sz. 73−90.

Dweck, C. S. (1991): Self-theories and goals: Their role in motivation, personality, and development. Nebraska Symposium on Motivation, 38. 3. sz. 199−235.

Dweck, C. S. (2000): Self-theories: Their role in motivation, personality, and development. Routledge, New York.

Dweck, C. S. (2006): Mindset: The new psychology of success. Random House LLC, New York. Dweck, C. S. (2010a): Mind-sets and equitable education. Principal Leadership, 10. 5. sz. 26−29.

Dweck, C. S. (2010b): Even geniuses work hard. Educational Leadership, 68. 1. sz. 16−20.

Dweck, C. S. (2012): Mindsets and human nature: promoting change in the Middle East, the schoolyard, the racial divide, and willpower. American Psychologist, 67. 8. sz. 614−622.

Dweck, C. S. (2013): Implicit Theories. In: P. A. Van Lange, et al. (Eds.): Handbook of theories of social psychology (Vol. 2). CA: Sage. 43−61.

Dweck, C. S. (2015). Teachers’ mindset: Every student has something to show me. Educational Horizons. www.edhorizons.org

Dweck, C. S., Chiu, C. Y., és Hong, Y. Y. (1995): Implicit theories: Elaboration and extension of the model. Psychological Inquiry, 6. 4. sz. 322−333.

Dweck, C. S. és Elliott, E. S. (1983): Achievement Motivation. In: P. H. Mussen, et al. (Eds.): Handbook of child psychology (4th ed.) NY: Wiley. 643−691.

Frederickson, N., Simmonds, E., Evans, L. és Soulsby, C. (2007): Assessing the social and affective outcomes of inclusion. British Journal of Special Education, 34. 2. sz. 105−115.

Fodor Gábor (2000): Tanár-szerep-konfliktusok. Új pedagógiai szemle, 50. 2. sz. 66−75.

Gaál Éva (2000): A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodásban és az iskolában. In: Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest.

Gutshall, C. A. (2013): Teachers mindset for students with and without disabilities. Psychology in the school, 50. 10. sz. 785−802.

Gutshall, C. A. (2014): Pre-service teachers’ mindset beliefs about student ability. Electronic Journal of Research in Educational Psychology, 12. 3. sz. 785−802.

Hong, Y. Y., Chiu, C. Y., Dweck, C. S., Lin, D. M. S. és Wan, W. (1999): Implicit theories, attributions, and coping: A meaning system approach. Journal of Personality and Social Psychology, 77. 3. sz. 588−599.

Jones, B. D., Bryant. L. H., Snyder, J. D. és Malonde, D. (2012): Preservice and Inservice Teachers Implicit Theories of Intelligence. Teacher Education Quarterly, Spring, 87-101.

Klassen, R. M. (2007): Using predictions to learn about the self-efficacy of early adolescents with and without learning disabilities. Contemporary Educational Psychology, 32. 173–187.

Klassen, R. M. és Lynch, S. L. (2007): Self-efficacy from the perspective of adolescents with LD and their specialist teachers. Journal of Learning Disabilities, 40. 6. sz. 494−507.

Lackaye, T., Margalit, M., Ziv, O. és Ziman, T. (2006): Comparisons of self-efficacy, mood, effort, and hope between students with learning disabilities and their non-LD-matched peers. Learning Disabilities Research & Practice, 21. 2. sz. 111–121.

Leroy, N., Bressoux, P., Sarazzin P. és Trouilloud, D. (2007): Impact of teachers’ implicit theories a perceived pressure on the establishment of an autonomy supportive climate. European Journal of Psychology of Education, 22. 4. sz. 529−545.

Łockiewicz, M., Katarzyna M., Bogdanowicz, K. M. és Bogdanowicz, M. (2013): Psychological resources of adults with developmental dyslexia. Journal of Learning Disabilities, 22. 10. sz. 1–13.

Luszczynska, A., Scholz, U. és Schwarzer, R. (2005): The general self-efficacy scale: Multicultural validation studies. The Journal of Psychology, 139. 5. sz. 439–457.

Narain, V. (2010): Discrepancy in the Parents’ Mindset as a Source of Discrepancy in their Adolescents’ Mindset. Psychological Studies, 55. 3. sz. 256–262.

Pajares, F. és Schunk, D. H. (2001): Self-beliefs and school success: self-efficacy, self-concept and school achievement. In: R. Riding és S. Rayner (szerk.): Perception. Ablex Publishing, London. 239−266.

Pajares, F. és Schunk, D. H. (2002): Self and self-belief in psychology and education: a historical perspective. In: J. Aronson (szerk.): Improving Academic Achievement. Academic Press, New York.

Rattan, A., Good, C. és Dweck, C. (2012): It is ok-not everyone can be good at math: Instructors with an entity theory comfort (and demotivate) students. Journal of Experimental Social Psychology, 48. 731−737.

Rubie‐Davies, C. (2006): Teacher expectations and student self‐perceptions: Exploringrelationships. Psychology in the Schools, 43. 5. sz. 537–552.

Rubie‐Davies, C. (2007): Classroom interactions: Exploring the practices of high‐and lowexpectation teachers. British Journal of Educational Psychology, 77. 289–306.

Rubie-Davies, C. (2009): Teacher expectations and labeling. International Handbook of research on teachers and teaching. 695−707.

Rubie-Davies, C. (2014): Becoming a high expectation teacher: Raising the bar. Routledge, New York.

Rubie-Davies, C. M., Peterson, E. R., Sibley, C. G. és Rosenthal, R. (2015): A teacher expectation intervention: Modelling the practices of high expectation teachers. Contemporary Educational Psychology, 40. 72−85.

Skaalvik, E. M. és Skaalvik, S. (2007): Dimensions of teacher self-efficacy and relations and with strain factors, perceived collective teacher efficacy, and teacher burnout. Journal of Educational Psychology, 99. 3. sz. 611−625.

Swann, W. és Snyder, M. (1980): On translating beliefs into action: Theories of ability and their application in an instructional setting. Journal of Personality and Social Psychology, 38. 879−888.

Tschannen-Moran, M. és Woolfolk Hoy, A. (2001): Teacher efficacy: capturing an elusive construct. Teaching and Teacher Education, 17. 783−805.

Tschannen-Moran, M. és Woolfolk Hoy A. (2006): The differential antecedents of self-efficacy beliefs of novice and experienced teachers. Teaching and Teacher Education, 23. 944−956.

Zee, M., Koomen, H. M. Y., Jellesma, F. C., Geerlings, J. és de Jong, P. F. (2016): Inter- and intra-individual differences in teachers’ self-efficacy: A multilevel factor exploration. Journal of School Psychology, 55. 39−65.

Weinstein, R. S. (2002): Reaching higher. Harvard University Press, Cambridge.