Módszertani és tartalmi innovációk a szegedi tanítóképzőben a két világháború között

Absztrakt

Kutatásaim középpontjában a Szegedi Királyi Katholikus Tanítóképző Intézet két világháború közötti működése áll, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának, illetve a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltárának anyagaira támaszkodva. A téma feltárásával a tanítói szakma korabeli professzionalizációs folyamatainak mélyebb megértése érhető el, amennyiben a szakmai identitás kialakításának speciális terepeként tekintünk az intézményre. Szegeden az alapképzés tartalmait és módszertanát saját képükre formálva újították meg, tankönyveket és feladatgyűjteményeket készítettek a legújabb tudományos eredmények alapján, sokáig egyedülálló vezérkönyvet jelentettek meg. Olyan szakmai műhelyt teremtettek, amely képes volt egyéni arculatot létrehozni, egyben az országos szakmai közvéleményre is hatni.