Blown sand movement at Kiskunhalas on the Danube-Tisza interfluve, Hungary
Main Article Content
Abstract
The largest blown-sand area of Hungary is located on the Danube-Tisza Interfluve. Here the most significant aeolian activity took place during the Pleistocene, however the aeolian transformation of the landscape occurred also in the Holocene and even in historical times. The aims of the study were (1) to reconstruct the relief at different historical periods; (2) to determine the periods of sand remobilisation during historical times; (3) to identify the changing of climatic conditions and possible types of human activities enabling aeolian activity and (4) to specify the spatial extension of sand movements. To reconstruct the spatial characteristic of sand and palaeosoil layers a 3Dmodel of the deposits at the archaeological site was created using total station measurements and Surfer 8.0 software. In order to determine the exact time of blown-sand movement optically stimulated luminescence (OSL) measurements (6) were applied. Based on the results, the lowermost sandy-loess layer had a late Pleistocene age, on which sequences of palaeosoils and blown-sand layers were formed during the Holocene. The spatial extension of the palaeosoils and sandy layers suggest that the relief has changed significantly over historical times. The former Pleistocene blowout depression has altered because of both the climatic conditions and the human impact on the environment. Blown-sand movements in historical times filled up the blowout depression. The sand sheets reshaped the original morphology and soil properties. Today the surface is more elevated and even, the site is covered by dry and slightly humic sandy soils.
Downloads
Article Details
x
Funding data
-
Hungarian Scientific Research Fund
Grant numbers K62200;PD73379
References
Aitken M. J. 1998. An introduction to optical dating: the dating of Quaternary sediments by the use of photon-stimulated luminescence. Oxford: Oxford University Press, pp. 1-280.
Borsi Z-né – Borsy Z. 1955. Pollenanalitikai vizsgálatok a Nyírség északi részében. Közlemények a KLTE Földrajzi Intézetéből 22: 1-10
Borsy Z. 1977a. A Duna-Tisza köze homokformái és a homokmozgás szakaszai. Alföldi tanulmányok 1: 43-53
Borsy Z. 1977b. A magyarországi futóhomok területek felszínfejlődése. Földrajzi Közlemények 1: 12-16
Borsy Z. 1987. Az Alföld hordalékkúpjainak fejlődéstörténete. Nyíregyházi Főiskola Füzetek 1: 5-37
Borsy Z. 1989. Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. Földrajzi Közlemények 36(2): 211-222
Borsy Z. 1991. Blown sand territories in Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie Suppl.-Bd. 90: 1-14
Borsy Z. – Félegyházi E.– Hertelendi E.– Lóki J. – Sümegi P. 1991. A bócsai fúrás rétegsorának szedimentológiai, pollenanalitikai és malakofaunisztikai vizsgálata. Acta Geographica Debrecina 28-29: 263-277
Gábris Gy. – Horváth E. – Novothny Á – Ujházy K 2000. Environmental changes during tha Last-, Late- and Postglacial in Hungary. In: Kertész Á. – Schweitzer F. (eds.) Physico-geographical Research in Hungary Studies in Geography in Hungary 32. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 47-61
Gábris Gy. – Horváth E. – Novothny Á – Ujházy K 2002. History of environmental changes from the Glacial period in Hungary. Prehistoria 3: 9-22
Gábris Gy. 2003. A földtörténet utolsó 30 ezer évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények 128, 1. szám: 1-13
Hertelendi E. – Lóki J. – Sümegi P. 1993. A Háy-tanya melletti feltárás rétegsorának szedimentológiai és sztatigráfiai elemzése. Acta Geographica Debrecina 30-31: 65-75
Járainé Komlódi M. 1966. Adatok az Alföld negyedkori klíma és vegetációtörténetéhez. I. Botanikai Közlemények 53: 191-200
Járainé Komlódi M. 1969. Adatok az Alföld negyedkori klíma és vegetációtörténetéhez. II. Botanikai Közlemények 56: 43-55
Kádár L. 1956. A magyarországi futóhomok-kutatás eredményei és vitás kérdései. Földrajzi Közlemények 4: 143-163
Kiss T. – Nyári D. – Sipos Gy. 2006. Blown sand movement in historical times in the territory of Csengele. In: Kiss A. – Mezősi G. – Sümeghy Z. (eds.) Táj, Környezet és Társadalom /Landscape, Environment and Society. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, pp. 373-383
Kiss T. – Nyári D. – Sipos Gy. 2008. Történelmi idők eolikus tevékenységének vizsgálata: A Nyírség és a Duna- Tisza köze összehasonlító elemzése. In: Szabó J. – Demeter G. (eds.) Tanulmányok a Kádár László 100. évfordulóján rendezett tudományos konferenciára. Debrecen: Kosssuth Egyetemi Kiadó, pp. 99-106
Knipl I. – Wicker E. – Nyári D. – Kiss T. 2007. Evidence of human impact on the environment: Blown sand movements in historical times according to archaeological and geomorphological investigations near Apostag, South of Budapest, Hungary Abstracts book, EAA 342-343
Krolopp E. – Sümegi P. – Kuti L. – Hertelendi E. – Kordos L. 1995. A Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. Földtani Közlemények 125: 309-361
Lóki J. – Schweitzer F. 2001. Fiatal homokmozgások kormeghatározási kérdései a Duna-Tisza közi régészeti feltárások tükrében. Papers from the Institute of Geography, University of Debrecen 221, pp. 175-181
Marosi S. 1967. Megjegyzések a magyarországi futóhomok területek genetikájához és morfológiájához. Földrajzi Közlemények 15: 231-255
Nyári D. – Kiss T. 2005a. Homokmozgások vizsgálata a DunaTisza közén. Földrajzi Közlemények 129(3-4): 133-147
Nyári D. – Kiss T. 2005b. Holocén futóhomok-mozgások Bács-Kiskun megyében régészeti leletek tükrében. Cumania 83-94
Nyári D. – Kiss T. – Sipos Gy. – Knipl I. – Wicker E. 2006a. Az emberi tevékenység tájformáló hatása: futóhomokmozgások a történelmi időkben Apostag környékén. In: Füleky Gy. (ed.) A táj változásai a Kárpát-medencében. Település a tájban. Gödöllő: GATE, pp. 170-175
Nyári D. – Kiss T. – Sipos Gy. 2006b. Történeti időkben bekövetkezett futóhomok-mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén. In: Madarász B. – Kovács A. (eds.) III. Magyar Földrajzi Konferencia Közleményei. CD. Budapest: MTA Földrajzi Kutató Intézet. ISBN 9639545120, 10 p
Nyári D. – Kiss T. – Sipos Gy 2007a. Investigation of Holocene blown-sand movement based on archaeological findings and OSL dating, Danube-Tisza Interfluve, Hungary. http://www.journalofmaps.com/about.php?helpfile=smartyStudentEdition.html
Nyári D. – Rosta Sz. – Kiss T. 2007b. Multidisciplinary analysis of an archaeological site based on archaeological, geomorphological investigations and optically stimulated luminescens (OSL) dating at Kiskunhalas on the Danube-Tisza Interfluve, Hungary. Abstracts book European Association of Archaeologists, pp. 142-143.
Persaits G. – Gulyás S. – Sümegi P. – Imre M. 2008. Phytolith analysis: environmental reconstruction derived from a Sarmatian kiln used for firing pottery. In: Szabó P. – Hédl R. (eds.) Human Nature: Studies in Historical Ecology and Environmental History. Pruhonice: Institute of Botany of the Czech Academy of Sciences, pp. 87-98
Rácz L. 2006. A Kárpát-medence éghajlattörténete a közép- és kora-újkorban. In: Gyöngyösy .M. (ed.) Magyar középkori gazdaság- és pénztörténet. Jegyzet és forrásgyűjtemény. Budapest: Bölcsész Konzorcium, pp. 34-35
Rosta Sz. 2007. Kiskunhalas MOL-5 lelőhely ásatási dokumentációja. Manuscript in Rosta Sz. 1-65 p.
Sipos Gy. – Kiss T. – Nyári D. 2006. OSL mérés lehetőségei. Homokmozgások vizsgálata Csengele területén. Environmental Science Symposium Abstracts, Budapest, pp. 43-45
Sipos Gy. – Kiss T. – Nyári D. 2009. Kormeghatározás optikai lumineszcenciával: homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. In: Kázmér M. (ed.) Környezettörténet. Budapest: Hantken Kiadó, pp. 410-420
Sümegi P. 2001. A Kiskunság a középkorban – geológus szemmel. In: Horváth F. (ed.) A csengelei kunok ura és népe. Budapest: Archaeolingua, pp. 313-317
Sümegi P. – Lóki J. 1990. A lakiteleki téglagyári feltárás finomrétegtani elemzése. Acta Geographica Debrecina 26-27: 157-167
Sümegi P. – Lóki J. – Hertelendi E. – Szöőr Gy. 1992. A tiszaalpári magaspart rétegsorának szedimentológiai és sztatigráfiai elemzése. Alföldi Tanulmányok 14: 75-87
Sümegi P. 2005. Loess and Upper Paleolithic environment in Hungary. An Introduction to the Environmental History of Hungary. Nagykovácsi: Aurea Kiadó, pp. 183-211
Ujházi K. 2002. A dunavarsányi garmadabucka fejlődéstörténete radiometrikus kormeghatározások alapján. Földtani Közlöny 132: 175-183
Ujházi K. – Gábris Gy. – Frechen M. 2003. Ages of periods of sand movement in Hungary determined: through luminescence measurements. Quaternary International 111: 91-100
Wicker E. 2000. A halasi határ régészeti emlékei az őskortól a honfoglalás koráig. In: Ö. Kovács J. – Szakál A. (eds.) Kiskunhalas története. Vol. 1, Kiskunhalas: Thorma János Múzeum, pp. 57-58, 98-99