Evaluation Of Changes And Instability Of Water Content Using Remote Sensing Methods In A Nature Conservation Area
Main Article Content
Abstract
The most significant landscape forming factors in the Great Hungarian Plain are humans and water. Before the regulation of the waterways one quarter of the present-day territory of Hungary belonged to the complex network of periodically or permanently inundated flood plains, marshes and swamps. Owing to human activities and the climatic changes observed in the last decades, processes that indicate landscape change have occurred in the Great Hungarian Plain (Rakonczai J. 2007). Loss of wetlands is a major process of landscape change. Evaluation of geographical changes caused primarily by water shortage is a difficult task as on the one hand only a limited data set is available and, on the other hand all the processes taking place in the area have to be known and understood in order to recognize the exact change. Habitats are extremely changeable and after the early summer floods, sometimes they entirely dry up to the end of the season. For detection and accurate evaluation of the long term changes lasting from the 19th century to present days the spatial and temporal development of instability has to be revealed. This has been determined on the basis of a series of high time resolution satellite images by digital image processing methods for the geographically very interesting period 1999-2003.
Downloads
Article Details
x
Funding data
-
Hungarian Scientific Research Fund
Grant numbers PD 78349 -
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Grant numbers GOP - 1.1.1 - 08 / 1 -2008 – 0025
References
Barna Gy. 2008. Talaj- és vegetációváltozások egy dél-alföldi mintaterületen. In: Orosz Z. – Szabó V. – Molnár G. – Fazekas I. (eds.) IV. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia II. Debrecen: Debreceni Egyetem. 316-320
Bihari Z. – Lakatos M. – Mika J. – Szalai S. – Szentimrey T. 2006. Hazánk éghajlatának néhány jellemzője az 1956–2005 időszakban, kitekintéssel a globális tendenciákra. Légkör
(special issue): 24-28
Bíró M. – Molnár Zs. 1998. A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Tanulmányok 5. Nyíregyháza. 34 p
ERDAS Support file, Dobson E. Mask Water index: http://gi.leica-geosystems.com
Erdélyi M. 1960. Geomorfológiai megfigyelések Dunaföldvár, Solt és Izsák környékén. Földrajzi Értesítő 3: 257-273
Hoyk E. 2006. A szárazodás hatása a vegetáció alakulására homokhátsági szikes tavak példáján. In: Kiss A. – Mezősi G. – Sümeghy Z. (eds.) Táj, környezet és társadalom/Landscape, environment and society. Szeged: SzTE. 293-303
Illyés B. 1992. A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz-ban. Levéltári Füzetek 7: 5-61
Istánovics V. – Somlyódi L. 2002. Ökológia és természetvédelem. In: Somlyódi L. (ed.) A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Budapest: MTA. 177-205
Iványosi Sz. A. 1994. A Duna-Tisza közi hátságon bekövetkezett talajvízszint-süllyedés hatása természetvédelmi területeinkre. In: Pálfai I (ed.) A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány. 77-87
Konecsny K. 2006. A Duna-Tisza közi hátság felszíni lefolyási viszonyainak értékelése. In: Szabó J. (ed.) Földrajzi Tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 125-136
Kovács F. 2007. Assessment of regional variations in biomass production using satellite image analysis between 1992 and 2004. Transactions in GIS 11/6: 911-926
Ladányi Zs. – Rakonczai J. – Kovács F. – Geiger J. – Deák J. Á. 2009. The effect of recent climatic change on the Great Hungarian Plain. Cereal Research Communications 37/1: 477-480
Láng I. – Csete L. – Jolánkai M. (eds.) 2007. A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. VAHAVA report. Budapest: Szaktudás Kiadó. 227 p
Molnár B. – Kuti L. 1978. A Kiskunsági Nemzeti Park III. számú területén található Kisréti-, Zabszék-, és Kelemenszék-tavak keletkezése és limnogeológiai története. Hidrológiai Közlöny 5: 216-228
Mucsi L. 2004. Műholdas távérzékelés. Satellite remote sensing. Szeged: Libellus kiadó. 238 p
Nováky B. 2003. Éghajlat és víz: bizonyságok és bizonytalanságok. Vízügyi Közlemények 85/4: 536-546
Pálfai I. 2007. Szélsőségesen nedves vízháztartási helyzet a Tiszántúl DK-i részén 2006-ban. Hidrológiai Közlöny 87/2: 62-64
Pécsi M. (ed.) 1967. A dunai Alföld. The Danube Plain. Magyarország tájföldrajza sorozat I. Budapest: Akadémiai Kiadó. 359 p
Rakonczai J. 2007. Global change and landscape change in Hungary. Geographica Fisica e Dinamica Quaternaria 30/2:229-232
Rakonczai J. – Kovács F. 2008. Some quantifiable consequences of global changes and the transformation of landscape in Hungary. Acta Pericemonologica Debrecina 3: 165-172
Schmidt A. 2003. Kiskunsági szikes tavak összehasonlító vízkémiai vizsgálata. Comparative water chemistry analysis of alkaline lakes in Kiskunság. Természetvédelmi Közlemények 10: 153-162
Szatmári J. 2005. The evaluation of wind erosion hazard for the area of the Danube-Tisza Interfluve using the Revised Wind Erosion Equation. Acta Geographica Szegediensis 38: 84-93
Hydrological Almanach 1999–2003. Vols. 104-108. Budapest: VITUKI