Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok

Napelemes technológiák élettartam-analízise

Bencs Péter, Szalánczi Dávid — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

A tanulmány célja a különböző napelemes technológiák (hagyományos szilícium alapú, PERC és PERC + UV fólia) élettartamának és teljesítménycsökkenésének elemzése szimulációs környezetben. A vizsgálatok során 10 és 25 éves időtartamot modelleztünk, figyelembe véve a hőmérsékleti hatásokat, mint a degradáció és az anyagfáradás. Az eredmények alapján a PERC + UV fólia technológia bizonyult a leghatékonyabbnak, mivel jelentősen lassította a hatásfok csökkenését és növelte az energiahozamot. Ezzel szemben a hagyományos szilícium napelemek mutatták a leggyorsabb teljesítménycsökkenést, különösen hosszabb időtávon. A kutatás rámutat arra, hogy a hőmérséklet-csökkentő technológiák kulcsszerepet játszanak a napelemek fenntarthatóbb és hatékonyabb működésében.

A felújított okostelefonok piaca a fenntarthatósággal összefüggésben

Szűcs Róbert Sándor — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

A felújított okostelefonok piacának vizsgálata kiemelten fontos a fenntartható fogyasztás és a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében. Jelen tanulmány célja a felújított okostelefonok piacának globális és hazai jellemzőinek feltárása, a fogyasztói attitűdök és a marketingstratégiák elemzése. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a fenntarthatóság iránti növekvő igény mellett a gazdasági és környezeti szempontok egyaránt meghatározók a felújított termékek piacán. A kutatás hangsúlyozza a felújított okostelefonok környezetbarát alternatívát jelentenek, ami hozzájárul az e-hulladék csökkentéséhez és a források hatékonyabb felhasználásához.

A fenntartható élelmiszercsomagolásra való áttérés feltételei – vállalati megközelítés

Vuk Aliz, Bauerné Gáthy Andrea — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

A hatalmas mennyiségű műanyaghulladék felhalmozódása visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben és az emberi egészségben, melynek egyik megoldása lehet a körkörös gazdaság elveinek alkalmazása. Több globális és európai szabályozás is foglalkozik a kérdéskörrel (Fenntartható Fejlődési Célok, Green Deal), melyek célja a körkörös gazdasági modell használata. Azonban a célok gyakorlatban történő megvalósítása élelmiszer-csomagolóanyag kapcsán is nagyon lassan haladnak, s a folyamatra ható döntés a vállalatok kezében van. A vállalati döntéshozók véleményét kiemelten fontos vizsgálni ebben a témakörben az élelmiszeripar kapcsán, mivel ezek a vállalatok vagy maguk végzik a csomagolás gyártását és/vagy ők döntik el, hogy milyen csomagolást használnak fel. A szakirodalom feltár néhány befolyásoló tényezőt, melyek a vállalati döntések esetében felmerülnek (ügyfelek elvárásai, költségek). A tanulmány célja bemutatni, elemezni és megvitatni a hazai gyártókat befolyásoló tényezőket a csomagolóanyagaik kiválasztása során. Különböző hazai élelmiszergyártó és élelmiszer-csomagolóanyag gyártó cég döntéshozóival készítettünk félig strukturált mélyinterjút, melyeket a Berkana-féle kéthurkos modellel elemeztünk ki. Eredményeinkben bemutatásra kerülnek a jelenlegi gyakorlatok és az új rendszer alkalmazásának vagy nem alkalmazásának vélt okai és lehetőségei. Következtetésként a vizsgálat alapján kijelenthető, hogy hiába születnek meg az elméletek, célkitűzések a környezetterhelés csökkentése érdekében, amíg azok nem jelennek meg a mindennapi gyakorlatban, addig nem fogunk előrelépést elérni. Az élelmiszercsomagolás esetében már léteznek megfelelő alternatívák, azonban a döntéshozóknak mégis egyszerűbb és könnyebb a megszokott rendszerben maradni. Átfogó politikai szabályozással indukálható lenne az átalakulás.

Módszertan hőszivattyú kültéri egységének hőmérsékleti viszonyainak mérésére

Hermanucz Péter, Holló Gábor — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

A hőszivattyúk közül egyre nagyobb arányban terjednek el a környezeti levegőt, mint hőforrást hasznosító típusok. A levegő hőforrás energia sűrűsége rendkívül alacsony, így nagy mennyiséget kell belőle átáramoltatni a kültéri egység hőcserélőjén. Éppen ezért a kültéri egység felállításakor körültekintően kell eljárni, hogy a közelben levő építmények, tereptárgyak ne zavarják meg a levegő áramlását. Amennyiben nem megfelelőek a telepítési körülmények, úgy hidraulikai rövidzár jöhet létre a beszívó- és kifúvó oldal között, ami a beszívott levegő hőmérsékletének csökkenését eredményezi. Ez a jelenség közvetlen hatással van az elérhető COP-re. Tekintve, hogy a jelenség szabad szemmel nem figyelhető meg, mérési eljárást dolgoztunk ki a jelenség kimutatására és mértékének vizsgálatára. Célunk olyan módszer kidolgozása, mely a lehető legegyszerűbb mérési eljárással, a lehető legkevesebb érzékelővel megvalósítható, de a gyakorlat számár megfelelő pontosságú eredményt ad. Ezzel lehetővé válik a korábban telepített hőszivattyúk kültéri egységeinek környezeti paraméter vizsgálata, különös tekintettel a hőmérsékleti viszonyokra.

Gyógyszerhamisítás elleni küzdelem elméleti és gyakorlati vonatkozásainak áttekintése

Katona Kitti, Gál József — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

A gyógyszerek hamisítása napjainkban növekvő problémát jelent mind a terápiás felhasználás, mind pedig gazdasági szempontból. Az illegális vagy hamis gyógyszer mindamellett, hogy előállítása vagy forgalmazása bűncselekménynek minősül, a felhasználók egészségét is nagymértékben veszélyezteti. A hamisítás elleni küzdelem megoldásainak néhány gyakorlati megvalósítása (szerializáció, kötelező biztonsági elemek szerepe), a gyógyszerellátási lánc feladatai, a közforgalmú gyógyszertárak teendői és fejlesztési lehetőségei kerülnek bemutatásra.

Térségi fejlesztés és helyi gazdaságfejlesztés

Illés Sándor, Kismarjai Balázs, Simonyi Péter — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

A tanulmány egy a Balatonnal kapcsolatos területfejlesztési konferencia anyagait elemezi, a helyi gazdaságfejlesztés (HGF) nézőpontjából. Célja nem a rendezvény egyszerű ismertetése, a lényeges gondolatok kiemelése előadóról-előadóra haladva, hanem a HGF-modell tesztelése. Kutatási módszereink a résztvevő megfigyelés, a tartalomelemzés és a szófelhő készítése voltak. Megközelítésmódunk kifejezetten strukturális jellegű. A HGF kulcsfogalmak elhangzására, illetve fellelésére fókuszáltunk. Eredményeink azt üzenik, hogy az autonómia, a fenntarthatóság és az érdekérvényesítés a leghangsúlyosabb tárgykörök. Az érdekérvényesítési politikák közül a gazdasági oldal igen kis súllyal szerepel, az egyértelműen negatívnak tekinthető bizonytalanság kontextusában, a társadalompolitikához és a környezeti politikához képest. A helyi hős és a jól-lét elemek háttérbe szorultak. Nem meglepetés, hogy a HGF-modell szíve, a lokálpatriotizmus szerepelt legkevésbé az előadások összességében. Végső konklúzió az volt, hogy a HGF-modell korlátozottan alkalmazható a jelenkori magyar területfejlesztés valóságának elemzésére.

A frontoldali tápértékjelölés ismerete a fogyasztók körében

Lajkó-Kondász Enikő — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

Az egészséges táplálkozás egyre nagyobb fókuszba kerül, egyre több gyártó dönt arról, hogy feltünteti a termék tápanyagtartalmát könnyen értelmezhető módon. A frontoldali jelölések egyre több terméken jelennek meg, egyre többször lehet vele találkozni. A fogyasztók többségé mégsem érti pontosan a kategóriák meghatározását.

A kontrolling és a forgótőke-gazdálkodás kapcsolata

Bagdács Péter — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

A tanulmány rámutat arra, hogy globális gazdasági környezetben fokozódik a vállalati érintettek információs igénye. Különösen a vezetői döntéshozatal hatékonyságának biztosítása érdekében válik fontossá a megfelelő időben történő információszerzés és feldolgozás. A gazdasági elemzés, azon belül is a forgótőke-működő tőke hatékonyság vizsgálata kiemelt szerepet kap, mely során a kontrolling szemlélet és módszerek alkalmazása elengedhetetlen. Megállapítható, hogy a kontrolling fogalma az évtizedek során folyamatosan fejlődött, különböző nemzetközi megközelítések alakultak ki, mint a német koordinációs funkcióra és az angolszász menedzsment kontrollra épülő szemlélet. A forgótőke-működő tőke hatékonyság és a pénzügyi kontrolling területe szorosan összefügg, a készletek és követelések kezelése például közvetlenül befolyásolja a vállalat likviditását, így támogatva a vállalati működést és döntéshozatalt. Tulajdonképpen a forgóeszköz-működő tőke hatékonyságát mérő mutatók a pénzügyi kontrolling területének kulcsmutatói a likviditás- és cash-flow menedzsment területéhez kapcsolódóan. A tanulmány további fontos megállapítása, hogy szignifikáns összefüggés áll fenn a forgótőke-működő tőke hatékonyság és a jövedelmezőség között, azaz a hatékony forgótőke-működő tőke gazdálkodás magasabb jövedelmezőséggel is együtt jár számos empirikus kutatási eredmény alapján.

A kedvezményes élelmiszer áfa kulcsok hatása az egyes jövedelmi decilisek tagjaira 2010 és 2020 között

Gulyás Martin — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

Az általános forgalmi adó a legfőbb bevételi forrása az államháztartásoknak az Európai Unióban. Mértékük tagállamonként változó, de főszabály szerint van egy standard és két kedvezményes kulcs. Az, hogy adott termék, illetve szolgáltatás vásárlása milyen adómérték szerint adózik, lényeges befolyást gyakorol nem csak a vásárolt mennyiségre, de az adóbevételekre is. Magyarországon 2010-et követően került sor néhány élelmiszer átsorolására kedvezményes adókulcs alá. Ezek alapvető élelmiszerek voltak, tejtermékek, pékáruk, illetve húsfélék. Kimaradtak viszont a kedvezményekből a zöldségek és gyümölcsök. A tanulmány azt járja körül, hogy miként hatott az egyes jövedelmi decilisek releváns fogyasztására az adócsökkentés, illetve mennyire támogatja az adócsökkentés a szegényebb, illetve gazdagabb embereket. Másrészt az is bemutatásra és elemzésre kerül, hogy a zöldségek és gyümölcsök esetében milyen hatást gyakorolt az adócsökkentés elmaradása. A vizsgált speciális jószágkosár tekintetében az adócsökkentés fő haszonélvezői forintban kifejezve a legtehetősebbek, jövedelmük százalékában kifejezve pedig a legszegényebbek lettek. Az adócsökkentésből kimaradt zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztási mintázatai hasonlóak, mint az adócsökkentésben részesülő élelmiszereké.

Az IFRS 17 standard hatásának vizsgálata két biztosító társaság példáján keresztül

Szekeres Alexandra, Bíró Bence — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

A kutatásunk elkészítésekor olyan gazdasági társaságokat akartunk vizsgálni, amelyek biztosítják a jövőbe tekintő öngondoskodást, figyelmet az anyagi javakra, de ezekkel együtt az IFRS-ek hatálya alá tartoznak különböző okok miatt. Így került a figyelmünk elé a CIG Pannónia cégcsoport két vállalkozása. Az új standard bevezetése alapjaiban változtatta meg a biztosítási szerződésekre vonatkozó számviteli elszámolásokat. Az eltérő elszámolásból adódik, hogy a pénzügyi kimutatásaik is jelentős mértékben változtak. Az elemzésünk és a kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben volt befolyással az új standard alkalmazása a választott cégcsoportra. Vizsgálatunk során több kérdésre kerestük a választ. Az elsődleges kérdés az, hogy a pénzügyi kimutatásokban milyen változások tapasztalhatóak a korábban alkalmazott IFRS 4 – Biztosítási szerződések – standardhoz képest. Ezt követően arra kerestük a választ, hogy a befektetők és az IASB minden igényének megfelelő-e az új standard, lezárt-e minden olyan kérdést, amelyet az IFRS 4 nyitva hagyott.

Az IFRS beszámolókról készült könyvvizsgálói jelentések tartalmi sajátosságai

Szekeres Alexandra, Petroly Patrícia — Fri, 11 Apr 2025 00:00:00 +0200

A kutatás témája a könyvvizsgálói jelentések vizsgálata nemzetközi számviteli környezetben. A kutatás során a könyvvizsgálói jelentések szempontjából került elemzésre öt olyan vállalat könyvvizsgálói jelentése, amelyek az egyedi pénzügyi kimutatásaikat az IFRS-ek előírásainak megfelelően állítják össze. Az elemzés célja elsősorban feltárni az IFRS-ek szerint készült pénzügyi kimutatások, azok könyvvizsgálata, illetve a könyvvizsgálati jelentésekben rejlő IFRS sajátosságokat. Az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknál a könyvvizsgálói jelentések kulcsfontosságú könyvvizsgálati területeit követve készült el az elemzés. Megállapítható, hogy a kiegészítő mellékletek és a könyvvizsgálói jelentések terjedelmüket és információtartalmukat tekintve is részletes tájékoztatást nyújtanak a beszámoló adatait felhasználók számára. Mindemellett fontos megemlíteni az információkat felhasználók szempontjából, hogy az IFRS-t alkalmazó vállalkozásokat illetően a könyvvizsgálói jelentések kiemelt területekről szóló információi megfelelő útmutatást adhatnak a kiegészítő mellékletek tanulmányozásához is.