Az IFRS beszámolókról készült könyvvizsgálói jelentések tartalmi sajátosságai

Main Article Content

Szekeres Alexandra
Petroly Patrícia

Absztrakt

A kutatás témája a könyvvizsgálói jelentések vizsgálata nemzetközi számviteli környezetben. A kutatás során a könyvvizsgálói jelentések szempontjából került elemzésre öt olyan vállalat könyvvizsgálói jelentése, amelyek az egyedi pénzügyi kimutatásaikat az IFRS-ek előírásainak megfelelően állítják össze. Az elemzés célja elsősorban feltárni az IFRS-ek szerint készült pénzügyi kimutatások, azok könyvvizsgálata, illetve a könyvvizsgálati jelentésekben rejlő IFRS sajátosságokat. Az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknál a könyvvizsgálói jelentések kulcsfontosságú könyvvizsgálati területeit követve készült el az elemzés. Megállapítható, hogy a kiegészítő mellékletek és a könyvvizsgálói jelentések terjedelmüket és információtartalmukat tekintve is részletes tájékoztatást nyújtanak a beszámoló adatait felhasználók számára. Mindemellett fontos megemlíteni az információkat felhasználók szempontjából, hogy az IFRS-t alkalmazó vállalkozásokat illetően a könyvvizsgálói jelentések kiemelt területekről szóló információi megfelelő útmutatást adhatnak a kiegészítő mellékletek tanulmányozásához is.

Letöltések

Article Details

Hogyan kell idézni
Szekeres, Alexandra, és Patrícia Petroly. 2025. „Az IFRS beszámolókról készült könyvvizsgálói jelentések Tartalmi sajátosságai”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 20 (1):57-70. https://doi.org/10.14232/jtgf.2025.1.57-70.
Folyóirat szám
Rovat
Gazdaság és pénzügyek

Hivatkozások

Becsky-Nagy P., Fazekas B. (2014): Returns of private equity: comparative analyses of the returns of venture capital and buyout funds in Europe and in the US. Analele Universitatii Di N Oradea - Stiinte Economica / Annals Of University Of Oradea - Economic Science, 2: 2 pp. 820-827., 8 p.

Becsky-Nagy P. (2016): The Special Aspects of Venture Capital’s Value Creating Mechanisms in Hungary. Journal of Entrepreneurship Management And Innovation, 12 : 3 pp. 31-55., 26 p.

Beke J. (2010): A számvitel globalizálódása és harmonizálódása a regionális (EU) és a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tükrében. Külgazdaság, 54 (5-6): 81–101.

Böcskei E., Dékán Tamásné Orbán I., Bács Z., Fenyves, V. (2017): Nemzeti sajátosságok az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelésében. Számvitel Adó Könyvvizsgálat: Szakma, 59 (2): 22–24.

Borzán A., Szekeres B. (2022): A magyarországi vállalatok IFRS áttérésének kritikus pontjai. Acta Academiae Beregsasiensis. Economics, 2 (2): 58–59. https://doi.org/10.58423/2786-6742/2022-2-266-277

Dadkhah, M., Oermann, M., Hegedűs, M., Raman, R., Dávid, L. D. (2024): Diagnosis Unreliability of ChatGPT for Journal Evaluation. Advanced Pharmaceutical Bulletin. 14(1):1–4.

Fazekas B., Becsky-Nagy P. (2019): Mit jelez a tulajdonosi szerkezet? – A tulajdonosi szerkezet és a vállalkozások teljesítményének kapcsolata információs aszimmetriák mellett a magyarországi kockázatitőke-befektetések tükrében. Vezetéstudomány, 50 (7-8): 31–38. http://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.07.03

Fenyves, V., Dékán Tamásné Orbán, I., Bács, Z., Böcskei, E. (2015): Representation of the going concern concept in the financial statements. Prezentacja going concern concept w sprawozdaniach finansowych. Nauki o Finansachi - Financial Sciences, 25 (4): 24–38. https://doi.org/10.15611/nof.2015.4.02

Hegedűs M., Csányi P. (2019): Könyvvizsgálat speciális esetei IFRS szerint. In: Kovács T., Szóka K., Resperger R. (szerk.): 2020 – Gazdasági változások és kihívások az új évtized küszöbén. Soproni Felsőoktatásért Alapítvány. 49–62.

Hegedűs, M., Szentesi, I. (2021): Beruházások teljesítésének, a tárgyi eszközök bekerülési értékének elszámolása a magyar számviteli rendszerben és az IFRS szerint: Összehasonlító elemzés. Controller Info, 9 (2): 22–26..

Katona, F., Tömöri, G. (2021): Comparison Of Hungarian And Romanian Soft Drink Producer Companies Based On Their Financial Situation. SEA: Practical Application Of Science, 25 (1): 15–21.

Lukács J. (2024): A könyvvizsgálat hasznossága, ellentmondásai és korlátai. Magyar Tudomány, 185 (2): 208–221. http://doi.org/10.1556/2065.185.2024.2.5

Mohl G. (2013): A kockázat szerepe a könyvvizsgálatban. Vezetéstudomány, 44 (10): 50–62.

Orbán, I., Tamimi, O. (2023): The impact of IFRS 9 on financial reporting during covid-19 from the point of view of experts in Europe. Australasian Accounting, Business and Finance Journal, 17 (4): 21–36. https://doi.org/10.14453/aabfj.v17i4.03

Pál T., Füredi-Fülöp J., Várkonyiné Juhász M. (2023): Múlt, jelen, jövő a számvitelben. In: Szermán J., Várkonyiné Juhász M. (szerk.): Pénzügy-számvitel füzetek VII. Miskolci Egyetem. 104–117.

Petrányi A., Túróczi I. (2015): A könyvvizsgálati rendszer Magyarországon. Economica, 8 (2): 21–30. https://doi.org/10.47282/ECONOMICA/2015/8/2/4570

Tömöri, G. (2014): Examination of impact of pharma R&D on profitability. Annals of the university of Oradea, Economic Science Series, 1 (1): 689–697.

Tömöri, G., Csontos, G. (2025): The impact of energy crisis on variance-and Gini-optimized portfolio structures – case of Hungary. Economica, 16 (1-2): 1–13. https://doi.org/10.47282/economica////14379

Tömöri G., Horváth R. (2024): Közép-európai gyógyszergyártó vállalatok forgótőke helyzetének elemzése. Economica, 15 (3-4): 1–13. https://doi.org/10.47282/economica/2024/15/3-4/14302