A magyar neveléstudomány 1945 és 1965 között Kelemen László visszaemlékezése alapján
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A szocialista pedagógia magyarországi megjelenésének 20 éves évfordulója alkalmából hét neveléstudós vis�- szaemlékezése (Ágoston György, Jausz Béla, Kiss Árpád, Nagy Sándor, Földes Éva, Hermann Alice és Kelemen László) jelent meg Életemről, munkámról címmel 1963 és 1965 között a Pedagógiai Szemle hasábjain. Jelen vizsgálatunkban e hét visszaemlékezés közül egyet, a neveléslélektannal foglalkozó Kelemen László visszaemlékezését elemezzük. Kutatásunk azt vizsgáljuk meg, hogy Kelemen László visszaemlékezésében hogyan jelentek meg a gyorsan váltakozó politikai rendszerek és oktatáspolitikai ciklusok, legyen szó akár az 1945 előtti, akár az 1945 utáni korszakról. Ugyanakkor a visszaemlékezés és a Pedagógiai lexikonok Kelemen Lászlóról szóló szócikkei közötti különbségeket is elemezzük. Kutatásunk egyik forrása a Pedagógiai Szemle 1963 és 1965 közötti lapszámai, ahol a neveléstudósok, így Kelemen László visszaemlékezése is megjelent. Kutatásunk másik forrása a hetvenes években és a kilencvenes években megjelent pedagógiai lexikonok szócikkei. Mivel a neveléstudósok visszaemlékezéseit a korai Kádár-korszakban publikálták, ezért erősen megjelennek bennük a Horthy- és a Rákosi-korszak politikájának és oktatáspolitikájának opponálása, vagy az elhallgatás esete a politikailag érzékeny témák esetében – például az 1956-os forradalom kapcsán. Ugyanakkor a pedagógiai lexikonoknak a neveléstudósokról szóló szócikkei nem tartalmazzák a főiskolai tanulmányokról szóló részeket, ahogyan Kelemen László esetében sem. Végül, Kelemen László narratívájából is jól kivehető, hogy ekkor a neveléslélektan ideológiai tartalma okán inkább a szocialista tartalmú pedagógiához és nem a „nyugatos” pszichológiához tartozott.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Ágoston György (1954). Makarenko halálának tizenötödik évfordulóján. Pedagógiai Szemle, 4(2-3), 133-144.
Balatonfüredi Pedagógus Konferencia (1957). Rövidített jegyzőkönyv. Pedagógiai Tudományos Intézet. Kézirat. 166. p.
Báthory Zoltán – Falus Iván (1997) (szerk.): Pedagógiai Lexikon. Budapest, Keraban.
Báthory Zoltán – Falus Iván (1997b) (szerk.): Pedagógiai Ki kicsoda. Budapest, Keraban.
Brezsnyánszky László (2020): A pedagógia és a pszichológia együttélési formái a Debreceni Egyetemen. Educatio. 29(4), pp. 606-617.
Carson, J. (2014) Mental Testing in the Early Twentieth Century: Internationalizing the Mental Testing Story. History of Psychology, Vol. 17. No. 3. pp. 249–255.
Darvai, T. (2019). A szocialista neveléslélektan megteremtése Magyarországon az 1960-as években. Iskolakultúra, 29(8), 47–67. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.8.47
Darvai Tibor (2020): A neveléslélektan a korai Kádár-korszakban. Educatio. 29. évf. 4 sz. 582-591. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.4.4
Darvai, Tibor (2021): Makarenko-értelmezések Magyarországon a hosszú 1950-es években. Iskolakultúra. 5. 27–40.
Darvai Tibor (2023): Jausz Béla visszaemlékezése életére, munkásságára. In Kattein-Pornói Rita – Tóth Péter – Kanczné Nagy Katalin (szerk.): Oktatás egy változó világban – Kutatás, innováció, fejlesztés. HERA Évkönyvek X. Debreceni Egyetemi Kiadó, Magyar Nevelés-és Oktatáskutatók Egyesülete, Budapest-Debrecen. 313-325.
Ewing, E. T. (2001). Restoring Teachers to Their Rights: Soviet Education and the 1936. Denunciation of Pedology. History of Education Quarterly, 41(4), 471–493. DOI: 10.1111/j.1748-5959.2001.tb00095.x
Hegedűs B. András – Rainer M. János (1992): A Petőfi Kör vitái VI. – Pedagógusvita. Múzsák – 1956-os Intézet. Budapest.
Hoshmand, L. T. (2005). Narratology, cultural psychology, and counseling research. Journal of Counseling Psychology. 2005/ 2. szám. 178–186. p.
Kelemen László (1960): A tanulók gondolkodása 6-10 éves korban. Tankönyvkiadó, Budapest.
Kelemen László (1963): A 10-14 éves tanulók tudásszintje és gondolkodása. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kelemen László (1964): Életemről, munkámról. Pedagógiai Szemle 6. 579-586.
Kiss Endre – Trencsényi László – Hudra Árpád (2021): Abszolút pedagógusok. Új szempontok a XX. századi értelmiségtörténet kutatásához. Létra Alapítvány – Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest.
Kiss Árpád (1964): Életemről, munkámról. Pedagógiai Szemle. 3. 295-305. o.
Gyarmati György (2011): A Rákosi-korszak: Rendszerváltó-fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956. ÁBTL-Rubicon.
Nagy Péter Tibor (1997): Neveléstörténeti előadások: előadások a nevelés társadalomtörténetéből. Kodolányi János Főiskola–Oktatáskutató Intézet, Székesfehérvár, Budapest.
Nagy Péter Tibor (2013): Elitszociológia és neveléstörténet-írás. Neveléstudomány. 2. sz. 40-59.
Nagy Sándor (1963): Életemről, munkámról. Pedagógiai Szemle. 9. 829-840.
Nagy Sándor (1976-1979) (szerk.). Pedagógiai Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Pénzes Dávid (2016). A hazai pedagógia szaksajtó-kutatás történetéhez: a Pedagógiai Szemle genezise. Neveléstudomány. 2016/3. szám. 36-48. p.
Pénzes Dávid (2021): A neveléstudományi elit átalakulása a Rákosi-korszakban. Doktori Értekezés. Eszterházy Károly Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola.
Péter Anna (1954, szerk.). Az SzKP, a Szovjet Kormány és a Komszomol határozatai a szovjet iskoláról. Budapest: Tankönyvkiadó.
Pléh (1998). A pszichológia szimbolikája egy slampos totalitárius rendszerben. A magyar pszichológia a hatvanas években. In: Pléh Csaba (szerk.), Hagyomány és újítás a pszichológiában. Budapest: Balassi Kiadó. 91–111.
Pléh Csaba (2010). A lélektan története. Osiris Kiadó. Budapest.
Pléh Csaba (2016). Intézmények, eszmék és sorsok a magyar pszichológia fél évszázadában 1960-2010. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(4-5), 691-723. DOI: 10.1556/0016.2016.71.4.5
Révész György (2021): A Pszichológiai Intézet alapítása és szakindítás Pécsett. In: Szokolszky Ágnes (szerk): A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon : a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. Szeged, JATE PRESS. pp. 209-222.
Sáska Géza (2009). A szocialista neveléstudomány kialakulása és függősorba süllyedése – a didaktika példáján. In: Németh András és Biró Zsuzsanna Hanna (szerk.). A magyar neveléstudomány a XX. század második felében. Budapest: Gondolat Kiadó. 98–130.
Sáska Géza (2015). A neveléstudományi elit viszonya a politikai marxizmushoz az ötvenes években. In: Németh András, Biró Zsuzsanna Hanna és Garai Imre (szerk.), Neveléstudomány és tudományos elit a 20. század második felében. Budapest: Gondolat Kiadó. 177-212.
Sáska, Géza (2018): Igény az igazság monopóliumára. A politikai és világnézeti marxizmus-leninizmus a sztálini kor pedagógia tudományában. Pedagógiatörténeti Szemle. 1–2. szám. 1–52.
Sáska Géza (2020): Pedagógia és pszichológia az oktatásban. Eszmetörténeti vázlat. Educatio. 29. 4. sz. 529-544.
Székely Endréné (1956): A marxista pedagógiatudomány helyzete és feladatai hazánkban. Társadalmi Szemle, 5. 2. sz. 66-82.
Tamura, Eileen: (2011). Narrative History and Theory. History of Education Quarterly. 2011/2. szám. 150-157. p.
Trencsényi László (2011): A maratoni sereg. Budapest. Önkonet.