Iskolakultúra

Reziliencia a hazai neveléstudományi diskurzusban

Tünde Szirtes-Tankó — 2024-07-16

Célunk, hogy egy, a hazai társadalomtudományi területen kevéssé használt bibliometriai szoftverrel elemezzük a hazai neveléstudományi rezilienciapublikációk tartalmi sajátosságait, változásait, és mindezt nemzetközi kontextusban is elhelyezzük. A tanulmány két korábbi hazai publikációnk közvetlen folytatása. Az egyikben 112 darab, 2012 és 2022 között megjelent, szisztematikusan kiválogatott, releváns publikáció néhány alapvető formai sajátosságát elemeztük. A másikban bemutattunk egy eljárást, amely lehetővé tette, hogy ugyanezt az adathalmazt kompatibilissé tegyük a VOSviewer szoftverrel. Az összehasonlítás alapja pedig egy ugyanebben a témában, 2023-ban megjelent nemzetközi tanulmány, amely egyben módszertani mintaként is szolgált számunkra. A hazai publikációk tárgyszavain alapuló elemzés során azonosítjuk a főbb kulcskifejezéseket, amelyek jórészt ugyanazok voltak, mint a korábbi vizsgálatban (pl. hátrányos helyzet, felsőoktatás, hallgatók, kvantitatív vizsgálat, iskolai siker, esélyegyenlőség, teljesítmény, eredményesség, családi háttér), továbbá a szoftver segítségével képzett klaszterek alapján bemutatunk hét elkülönülő, de egymással kapcsolatban álló tématerületet, valamint e témák időbeli alakulását is. Mindezt bibliometriai térképek segítségével vizuálisan is megjelenítjük. A nemzetközi összehasonlítás a hasonlóságok mellett feltárt néhány, hazai szerzők által kevéssé kutatott, külföldön népszerű témát, és javaslatot tesz arra is, hogy a magyar szerzők mivel tudnának hozzájárulni a nemzetközi diskurzushoz. Írásunk módszertani jelentősége egy olyan eljárás és az eljárás nyomán született eredmények bemutatása, amely révén magyar bibliográfiai adatokat tudunk elemezni és vizuálisan megjeleníteni az ingyenes, felhasználóbarát és népszerű VOSviewer programmal.

Nevelőcsaládokban élő gyermekek extrakurrikuláris tevékenységeinek szisztematikus összehasonlítása

Zsófia Miklódi-Simon — 2024-07-16

Kutatásunkban nevelőcsaládokban élő gyermekek extrakurrikuláris tevékenységeinek szisztematikus összehasonlítására került sor. Az értekezésben felhívjuk a figyelmet a nevelőcsaládokban élő gyermekek speciális igényeire az iskolai környezetben és az ezekre való megfelelő reakció fontosságára. A kutatási módszertan bemutatásakor ismertetjük a PRISMA irányelvek alkalmazását, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom elemzéséhez alkalmazott kritériumokat és keresési stratégiát. Ezt követően ismertetjük a kiválasztási folyamatot, amely során kizártunk olyan tanulmányokat, amelyek nem feleltek meg a kutatási kritériumoknak. A külföldi nehézségek bemutatásában kitérünk a nevelőcsaládokba kerülő gyermekek speciális helyzetére és a tanulmányi sikerességüket befolyásoló tényezőkre. Végül a tanórán kívüli tevékenységek külföldi példáira koncentrálva kiemeljük az extrakurrikuláris tevékenységek pozitív hatásait az érzelmi, szociális és tanulmányi fejlődés szempontjából. Az elemzés összegzi a kulcsfontosságú eredményeket és megállapításokat a nevelőszülőknél élő gyermekekkel kapcsolatos kutatások terén, és különösen hangsúlyozza az oktatás és a társadalmi beilleszkedés terén felmerülő kihívásokat és lehetőségeket.

Zene és fogyatékosság

Andrea Mária Csányi — 2024-07-16

Ebben a tanulmányban a zenei nevelés történetét, a zene funkcióját hozzuk kapcsolatba a fogyatékosságok megközelítésének paradigmáival. A szakirodalmi tájékozódás során arra a következtetésre jutottunk, hogy a zene egyetemes, univerzális nyelv, és a történelem folyamán valamennyi társadalomban azonos vagy hasonló szerepet töltött be. Ahogyan a zenei nevelés korai előzményei mind megmutatkoznak a jelenlegi gyakorlatunkban, úgy a fogyatékosságokról való gondolkodásmód valamennyi modellje is feltűnik napjainkban. Különböző korszakok jeles filozófusainak, szónokainak, zenepedagógusainak, egyházi elöljáróinak gondolatait idézve mutatjuk be a zene szerepköreit, és demonstráljuk a fogyatékos személyek helyzetét, védelmük vagy kitaszítottságuk okait. Hosszmetszeti elemzés után próbálunk következtetést levonni a kettő kapcsolódására vonatkozóan.

Az értelmi fogyatékos gyermekek iskoláztatásának kialakulása Magyarországon a nemzetközi intézményfejlődési folyamatok tükrében

Kata Hodász — 2024-07-16

Jelen tanulmány az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésének-oktatásának hazai intézményesülési folyamatát, még a tankötelezettség keretein kívül megvalósuló intézményes nevelésük innovatív elemeit vizsgálja, szem előtt tartva, hogy a magyar intézményhálózat kibontakozása miként illeszkedett a nevelésükre-oktatásukra létrehozott európai rendszerek általános fejlődési tendenciáihoz. Módszertanunk kvalitatív tematikus elemzésre épül a dualizmus korában Magyarországon megjelenő, az értelmi fogyatékos gyermekek nevelését-oktatását érintő diskurzusok vizsgálata, valamint a fókuszba emelt időszak (gyógy)pedagógiai vonatkozásait értelmező szakirodalmak elemzése által. A kutatás jelentősége, hogy szintetizáló összefoglalást nyújt az eddigi nevelés- és gyógypedagógia-történeti tudásról; a téma kifejtése során nemzetközi kontextusba helyezi az értelmi fogyatékos gyermekek hazai intézményeinek alakulását, árnyalja a róluk alkotott korabeli felfogást. Az intézményfejlődési út betekintést nyújt abba, miként változott meg az egyensúly a segítségnyújtás és az elnyomás között az idők során, felfedi a gyógypedagógia történetében egyszerre jelenlévő segítő és kirekesztő gesztust.

A SNI tanulókat érintő oktatási egyenlőtlenségek értelmezéseinek szakpolitikai, társadalmi és emberjogi dimenziói

Diána Szabó — 2024-07-16

Az oktatás hozzáférhetősége, minősége szorosan összefügg a társadalmi egyenlőtlenségeket fenntartó és reprodukáló mechanizmusok működésével (Fónai, 2020; Hüse és Ceglédi, 2018). A tanulmány célja, hogy 2015-től napjainkig feltárja a hazai oktatásban megjelenő egyenlőtlenségeket. A tanulmány egy összehasonlító elemzés keretében, társadalomtudományi megközelítésben mutatja be a sajátos nevelési igényű tanulókat (SNI) érintő hazai oktatási rendszerből fakadó egyenlőtlenségeket. Az összehasonlító elemzéskor nem csupán szakpolitikai dimenzió megvilágítására kerül sor – a jogszabályok és intézményi működés szabályait vizsgálva –, hanem a változó politikai és közpolitikai döntések hatásának várható társadalmi következményei és a formálódó szakmai célok mentén nyújt egy átfogó képet. Ahol lehetőség adódott, az egyes intézkedések végrehajtásáról, gyakorlati megvalósulásáról és azok következményeiről is pillanatképet mutat. Továbbá kitér a befogadó szemlélet társadalmi és emberjogi dimenzióira is. Az összehasonlító vizsgálatot hat dimenzió mentén, három fő kutatási kérdés köré csoportosítja. A tanulmány rámutat arra, hogy az elmúlt 20 évben jelentős fejlődés ment végbe az oktatás minőségügyében (Polónyi, 2023). A valódi intézkedések azonban nem tudták érdemben csökkenteni az oktatási rendszer szelektivitását (Ferge, 2016; Lőricz és Antal, 2022). Szükség van egy pedagógiai szemléletváltásra, amely tágabb keretben értelmezi a befogadó oktatást (Ducik és Perlusz, 2023): felismerve valamennyi tanuló jogát az egyéni tanulási környezetben, egyéni tanulási utak alkalmazásához.

Kirekesztés és befogadás. A fogyatékosság társadalmi megítélése a középkorban.

Emőke Török — 2024-07-16

Berzsenyi Emese (2024). Bűnös vagy ártatlan? – Az európai középkor fogyatékosságtörténete. Eötvös József Kiadó.