Neoconcionatorok 18. századi panegyricusai a nagyszombati Stephaneumban

Absztrakt

Oláh Miklós esztergomi érsek Nagyszombatban hozta létre a tridenti zsinat 1563. június 15-i határozatára hivatkozva az úgynevezett Ősrégi Szemináriumot (Seminarium Antiquissimum, 1566. április 23.) Szűz Mária titulussal, amelynek alapító okirata 1566. május 9-én kelt. A Magyar Királyság ezen első számú papnevelő központjának működése folyamatosnak tekinthető, 1630-ban Pázmány Péter alakította át, szabályzata ettől a Pazmaneumot követte, s Szent István első magyar királyról kapta a Stephaneum nevet. A szemináriumban mindenekelőtt bölcseleti és teológiai tudományokat oktattak. Évenkénti fő ünnepét augusztus 20-án, Szent István napján tartották. A dolgozat az eddig kutatatlan, a Stephaneum főünnepén elhangzott huszonhét, 1716–1782 között Nagyszombatban önállóan nyomtatásban is megjelent latin nyelvű Szent István-beszéddel foglalkozik, különös tekintettel arra, hogy ezek a szónoklatok folyamatosan hozzájárultak a 18. századi kultusz ápolásához és fenntartásához, valamint a Magyar Királyság identitástudatának erősítéséhez.