„Látom [...] emberi nyelv elmondani képtelen, mit két szemed isteni fénye éreztet velem”. Pillantások Petrarca Daloskönyvében

Absztrakt

Francesco Petrarcának az európai költészetet és nyelvezetét évszázadokig meghatározó Daloskönyve mindmáig többféle olvasatot nyújt olvasónak és kutatónak egyaránt. Jelen tanulmány – a testbeszédre vonatkozó részletes és összefoglaló gondolatmenet egy fejezeteként és a téma iránti figyelem felkeltése okán – a Daloskönyv verssoraiból a narratív és olykor ikonikus módon közvetített gesztusok közül a szem, azaz a pillantások, a tekintet által küldött és befogadott jelek üzenetére fókuszál bőséges idézetekkel. A testrészek hierarchikus viszonyára is tekintettel, ebben az összefüggésben – a kéz mellett legfontosabbnak tartott testrész – a szem az érzékelés, az értelmi felfogás és az érzelmek jeleinek közvetítője. A nonverbális kommunikáció költői megjelenésének kérdése, gyakorisága miatt is fontos elemzési mód a gesztusnyelv retorikai-poétikai funkciójának hangsúlyozásával.