Leonardo da Vinci Bestiáriumának antik és középkori forrásai

Article Sidebar

PDF
Megjelent: márc 15, 2021
DOI: https://doi.org/10.14232/antikren.2021.7.61-89
Kulcsszavak:
Leonardo da Vinci Bestiáriuma, állatszimbolika, reneszánsz kori állatábrázolás

Main Article Content

Vígh Éva
Szegedi Tudományegyetem

Absztrakt

Leonardo irodalmi írásai (mesék, aforizmák, próféciák és szellemes mondások) között olvasható egy 1494 körül írt, 96 állat leírását tartalmazó Bestiárium is. Jelen tanulmány célja a legfontosabb antik és középkori források bemutatása, és Leonardo írásának e különböző (egyébként könyvtárában is szereplő) szövegekkel való összevetése. A fő források – Id. Plinius a zoológiai referenciák, Cecco d’Ascoli L’Acerba című műve az állatszimbolika, a Fiore di virtù az erkölcsiségek szempontjából történő – bemutatása révén Leonardo állatos jegyzeteinek céljaira is rávilágít a tanulmány. A zooszimbolikai ismeretek festői kifejezőkészségét és látásmódját gazdagították, így befejezésképpen Leonardo néhány olyan festménye és vázlata kerül előtérbe, amelyek esetében az állatok ábrázolásmódja nyilvánvalóan ezeket a művészi célokat igazolja.

Article Details

Hogyan kell idézni
Vígh, Éva. (2021). Leonardo da Vinci Bestiáriumának antik és középkori forrásai. Antikvitás & Reneszánsz, 4(7), 61–89. https://doi.org/10.14232/antikren.2021.7.61-89
Folyóirat szám
szám 7 (2021): Antikvitás & Reneszánsz VII
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Vígh Éva, Szegedi Tudományegyetem

Vígh Éva, a SZTE Olasz Tanszékének egyetemi tanára, a MTA-SZTE Antikvitás és Reneszánsz: Források és Recepció Kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a közép- és újkori művelődéstörténet, a középkori, reneszánsz és barokk olasz irodalomtörténet, az udvari kultúra, a fiziognómia szerepe az irodalomban és a művészetekben, továbbá az állatszimbolika művelődéstörténete.