Mi minden történt 1914-ben? – Az Est című bulvárlap szerkezete, rovatai, cikktípusai

Absztrakt

1914-ben olyan világméretű konfliktus kezdődött el az emberiség történetében, melynek hatása nem csak a frontvonalakon volt érzékelhető, hanem a hadviselő felek hátországában is, az élet minden területén. Az egyik ilyen terület a nyomtatott sajtó, ami a 20. század elején még gyakorlatilag az információszolgáltatás egyedüli közege volt. A 19. század második felétől a 20. század első évtizedéig gyökeres változások játszódtak le a sajtókiadásban, ezeknek hátterében az üzleti szempont és a technikai modernizáció felerősödése állt, ami olyan új laptípusok kialakulását eredményezte, mint például a bulvársajtó. Emellett a törvényi szabályozás modernizálására is történt kísérlet: az 1914-es, rövid életű sajtótörvény például az 1848 utáni több mint fél évszázad sajtóviszonyaira próbált megoldást nyújtani. Ám a háború kirobbanásával hadicenzúra lépett életbe, ami a szabályozási folyamatokat félbeszakította, és a lapok működését is nagyban befolyásolta az elhúzódó háború. Ilyen körülmények között sikertörténetként tekinthetünk a Miklós Andor által alapított, Az Est című napilapra, ami már indulásakor hatalmas népszerűséget szerzett újításainak: a korszak egyik legnagyobb bulvárlapjává nőtte ki magát, és még a háborús évek alatt is képes volt olvasóbázisának növelésére. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogyan hatott a háború kirobbanása és a hadicenzúra bevezetése Az Est működésére, szerkezetére illetve hogy hogyan tudta a lap mégis megőrizni minőségi bulvárjellegét, népszerűségét, példányszámát. A kérdés megértéséhez elsősorban az 1914-es év lapszámait volt érdemes áttekinteni.