„S nem akad ember, ki meg tudná mondani, milyen volt végórája?” – Korai elméletek Petőfi Sándor eltűnéséről

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Owaimer Oliver

Absztrakt

Petőfi utolsó napjáról végeláthatatlan terjedelmű irodalom született az elmúlt százhetven évben. Jelen dolgozat nem újabb elmélet felállítását kísérli meg, inkább a fehéregyházi csata után kialakult párhuzamos teóriák kontextusára, hátterére fordítja figyelmét. A vizsgált szövegkorpusz tematikai szempontból három csoportba sorolható: a) olykor egymásnak is ellentmondó narratívák Petőfi haláláról; b) alaptalan állítások Petőfi életben maradásáról; c) a két narratíva között töprengő, bizonytalan találgatások. Petőfi halála még nem volt általánosan elfogadott tény Szendrey Júlia második házasságának megkötésekor, emiatt az egybekelés sokak szemében erkölcsi véteknek: megcsalásnak, árulásnak minősült. A Júlia-ellenesség érvrendszere később új elemmel bővült, amikor Szendrey Júlia hiúsága is bekerült a költő halálának elbeszéléskészletébe. A Júlia második házasságát követő társadalmi reakció, valamint a későbbi Júlia-recepció is a bűnbakképzés folyamatára emlékeztet, mely során egyre egyértelműbb és közvetlenebb formában jelentek meg az ő felelősségét firtató vádak. Ugyanakkor nemzetközi színtéren nem igazán érzékelhető az egzaltált hazai párbeszédben megfigyelhető információzavar.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Owaimer, O. (2021). „S nem akad ember, ki meg tudná mondani, milyen volt végórája?” – Korai elméletek Petőfi Sándor eltűnéséről. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 35, 167–211. Elérés forrás https://iskolakultura.hu/index.php/ahlithun/article/view/34191
Folyóirat szám
Rovat
Inter disciplinae