Az egészség és a személyiségvonások kapcsolata, pszichoszomatikus rendellenességek. A támogatás lehetősége
##plugins.themes.bootstrap3.article.sidebar##
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Absztrakt
Az utóbbi évtizedekben hangsúlyossá vált az életmódváltozók, mint kockázati tényezők hatása az egészségre. A növekvő tudományos érdeklődés oka feltehetőleg abban keresendő, hogy az életmódváltozók döntően a személy kontrollja alatt álló és többé-kevésbé módosítható tényezők közé sorolhatók. A férfiak egészségi állapotáról – feltehetőleg a társadalom beállítottsága miatt – kevesebb szó esik hazánkban, mint a nőkéről. A magyar férfiak körében magas a 49–65 éves kor között bekövetkező időelőtti halálozás, melynek hátterében az átalakuló társadalom krónikus stressz forrásai, és a stressz levezetésére szolgáló rizikómagatartások állnak (Kopp, 2009). Jelentős összefüggést figyeltek meg a személyiségjegyek és a pszichoszomatikus panaszok között. A pszichoszomatikus rendellenességekkel küzdők számára paramedikális tanácsadással, betegvezetéssel kedvezőbb pszichés jóllét biztosítható a professzionális segítők aktív közreműködésével. A páciensek így hatékony, célzott és problémaspecifikus segítségnyújtásban részesülhetnek. Jelen tanulmány amellett érvel, hogy a kezelés időszakában lényeges szempont az információk nyújtása. Mindamellett fontos hozzájárulni a beteget érő hatások, betegségével kapcsolatos tapasztalatok, ismeretek feldolgozásához, továbbá a stresszel való adaptív megküzdési stratégiák kialakításához, az egészségmagatartás változók közvetlen vagy közvetett módosításához. Tekintettel a személyiségjegyek és a pszichoszomatikus panaszok közötti kapcsolatra, a személyiségjegyek felmérése megbízható információkat nyújthat az egyének egészségi állapotáról és hozzájárulhat az általános állapotuk teljes megértéséhez, valamint optimális kezelési és támogatási módok kialakításához. Az ellátásában kiemelt szerepet kell biztosítani az egészségügyi ellátók, ápolók, mentálhigiénés szakemberek által nyújtott paramedikális tanácsadásnak.
##plugins.themes.bootstrap3.article.details##
Hivatkozások
Irodalomjegyzék
Antonovsky, A. (1979). Health, Stress and Coping. Jossey-Bass, San Francisco.
Antonovsky, A. (1987). Unraveling the Mystery of Health. How People Manage Stress and Saty Well. Jossey-Bass, San Francisco.
Argyle, M., & Lu, L. (1990). The happiness of extraverts. Pers. Individ. Dif. 11, 1011–1017.
Aruna, P., Puviarasan, N., & Palaniappan, B. (2005). An investigation of neuro-fuzzy systems in psychosomatic disorders. Expert Syst. Appl. 28, 673–679.
Atkinson, R.C., & Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Budapest. Osiris Kiadó.
Becker, M.H. (Ed.) (1974). The Health Belief Model and Personal Health Behavior. Society for Public Health Education, Thorofare, NJ: Slack.
Brand, R.J., Rosenman, R.H., Sholtz, R.I., & Friedman, M. (1976). Multivariate prediction of coronary heart disease in the Western Collaborative Group Study compared to the findings of the Framingham study. Circulation, 53(2), 348-355.
Carver, C.S., & Scheier, M.F (2006). Személyiségpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest.
Comer, R. J. (2005). A lélek betegségei. Pszichopatológia. Budapest. Osiris Kiadó. 332-336.
Denollet, J., & Van Heck, G.L. (2001). Psychological risk factors in heart disease. What Type D personality is (not) about? J. Psychosom. Res. 51(3), 465468.
Donders, P. CH. (2019). Reziliencia - Hogyan fejlesszük lelki ellenálló képességünket és előzzük meg a kiégést? Harmat kiadó, Budapest. pp. 15-80. ISBN: 9789632884660.
Dubbert, P. M. (1995). Behavioral (life-style) modification in prevention and treatment of hypertension. Clin. Psychol. Rev., 15(3), 187-216.
Friberg, P., Hagquist, C., & Osika, W. (2012). Self-perceived psychosomatic health in Swedish children, adolescents and young adults: An internet-based survey over time. BMJ.
Forshaw, M., & Sheffield, D. (Eds.). (2012). Health psychology in action. John Wiley Blackwell. 138-145.
Friedman, H.S. (2000). Long-term relations of personality and health: Dynamisms, mechanisms, tropisms. J. Pers. 68, 1089–1107.
Friedman, H.S., & Booth-Kewley, S. (1987a). The" disease-prone personality": A meta-analytic view of the construct. Journal of the American Medical Association, 169(12), 1286-1296.
Friedman, H.S., & Booth-Kewley, S. (1987b). Personality, Type A behavior, and coronary heart disease: The role of emotional expression. Journal of Personality and Social Psychology, 53(4), 783–792.
Friedman, M., & Rosenman, (1974). R. Type A Behavior and Your Heart. New York, NY: Random House.
Garssen, B. (2004). Psychological factors and cancer development: evidence after 30 years of research. Clin Psychol Rev, 24(3), 315-338.
Gendolla, G.H.E. (2000). On the Impact of Mood on Behavior: An Integrative Theory and a Review. Rev. Gen. Psychol.
Ghazanfari, E., Kazemnejad, A., Feizi, A., Fesharaki, M.G., Dinu, I., Keshteli, A.H., & Adibi, P. (2020). The relationship between personality traits and psychosomatic complaints in a sample of Iranian adults. Journal of Affective Disorders,261, 253-258.
Gochman, D.S. (Ed.). (1997). Handbook of health behavior research II: Provider determinants. Plenum Press.
Greco, A., Maloberti, A., Sormani, P., Colombo, G., D’addario, M., Magrin, M.E., & Boutouyrie, P. (2017). Type A personality as the principal psychological determinants of left ventricular mass index in hypertensive patients. Journal of Hypertension, 35, 273-279.
Gustavsson, J.P., Jönsson, E.G., Linder, J., & Weinryb, R.M. (2003). The HP5 inventory: definition and assessment of five health-relevant personality traits from a five-factor model perspective. Pers. Individ. Dif. 35, 69–89.
Helembai, K. (2019). Patient Conducting Model for Nursing Care. Madridge Journal of Nursing 4(1), 139-144.
Hilderink, P.H., Collard, R., Rosmalen, J.G.M., & Oude Voshaar, R.C. (2013). Prevalence of somatoform disorders and medically unexplained symptoms in old age populations in comparison with younger age groups: a systematic review. Ageing Res. Rev.
Hoyle, R.H., Fejfar, M.C., & Miller, J.D. (2000). Personality and sexual risk taking: a quantitative review. J. Pers. 68, 1203–1231.
Ifeagwazi, C.M. (2007). A comparison of institutionalized offenders and non institutinalized individuals on personality traits of psychoticism and information distortion os lying. Int. J. Commun. 92-105.
Koh, K.B., Cho, S.Y., Kim, J.W., Rho, K.S., Lee, S.H., Park, I.H. (2009). The Relationship of Anger Expression and Alexithymia with Coronary Artery Stenosis in Patients with Coronary Artery Diseases. Yonsei Medical Journal, 45(2), 181-186.
Kopp, M., & Skrabski, Á. (2009). Health status of women and men in Hungary. In: Nagy I, Pongrácz T. (eds.) Changing roles. Report on he situation of women and men. [Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. In: Nagy I, Pongrácz T. (szerk.) Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről.] TÁRKI, Budapest, pp. 117–136.
Lazarus, R.S., & Folkman, S. (1984). Stress, appraisal and Coping In The concept of coping (Lazarus R.S., & Folkman S. eds). Springer, New York, pp. 215-238.
Lemogne, C., Consoli, S.M., Geoffroy-Perez, B., Coeuret-Pellicer, M., Nabi, H., Melchior, M., & Cordier, S. (2013). Personality and the risk of cancer: a 16-year follow-up study of the GAZEL cohort. Psychosomatic Medicine, 75(3), 262-271.
Leshan, L. (1977). You can fight for your life: Emotional Factors in the Causation of Cancer. New York: M.Evans and Company, INC.
Lindström, B., & Eriksson, M. (2006). Contextualizing salutogenesis and Antonovsky in public health development. Helath Promotion International, (21)3, 238-244.
Lindström, B., & Eriksson, M. (2010). A Salutogenic Approach to Tackling Health Inequalities. In. Morgan A., Davies M. & Ziglio E. (szerk.): Health Assets in a Global Context. Springer, New York, NY.
Löckenhoff, C.E., Sutin, A.R., Ferrucci, L., & Costa, P.T. (2008). Personality traits and subjective health in the later years: The association between NEO-PI-R and SF-36 in advanced age is influenced by health status. J. Res. Pers. 42, 1334–1346.
Luconi, R., Bartolini, M., Taffi, R., Vignini, A., Mazzanti, L., Provinciali, L., & Silvestrini, M. (2007). Prognostic significance of personality profiles in patients with chronic migraine. Headache 47, 1118–1124.
Marks, D.F., Murray, M., Evans, B., & Willing, C. (2000). Health Psychology. Theory, research and practice. Sage Publications- Thousand Oaks, London- New Delhi.
Mols, F., & Denollet, J. (2010). Type D personality in the general population: a systematic review of health status, mechanisms of disease, and work-related problems. Health and Quality of Life Outcomes, 8(1), 9.
Nakao, M., Takeuchi, T., & Fricchione, G. (2014). Definition of psychosomatic medicine and the applicability of DSM-IV-TR to outpatients visiting a japanese psychosomatic clinic. Psychother. Psychosom.
Petticrew, M.P., Lee, K., & McKee, M. (2012). Type A behavior pattern and coronary heart disease: Philip Morris’s “crown jewel”. American journal of public health, 102(11), 2018-2025.
Purebl, Gy., Rózsa, S., Danis, I., & Kopp, M. (2006). A D-típusú személyiség skála pszichometriai jellemzői reprezentatív vizsgálat alapján. Mentálhigiéné és pszichoszomatika 7(3), 225-230.
Ragland, D.R., & Brand, R.J. (1988). Coronary heart disease mortality in the Western Collaborative Group Study. Follow-up experience of 22 years. American Journal of Epidemiology, 127(3), 462-475.
Rosenman, R.H., Brand, R.J., Sholtz, R.I., & Friedman, M. (1976). Multivariate predictionof coronary heart disease during 8.5 year follow-up in the Western Collaborative GroupStudy. The American Journal of Cardiology, 37(6), 903-910.
Selye, J. (1966). Életünk és a stress. Akadémiai kiadó, Budapest.
Singer, S., & Brahler, E. (2014). Die „Sence of Coherence Scale” Testhandbuch zur Deutschen Version. Vanderhoeck und Rupfecht. 2-20.
Skinner, E.A., Edge, K., Altman, J., et al. (2003). Searching for the structure of coping: a review and critique of category systems for classifying ways of coping. Psychol Bull., 129: 216–269.
Smith, E.E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B.L. & Loftus, G.R. (2005). Atkinson és Hilgard Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. pp: 402-403.
Spiegel, D., & Kato, P.M. (1996). Psychosocial influences on cancer incidence and progression. Harv Rev Psychiatry, 4(1), 10-26.
Spielberger, C.D. (1970). The development and validation of the Hungarian form of the STAI. In Spielberger, C.D., & Diaz, G. (Eds.), Cross-Cultural Anxiety, Washington-London: 2Hemispeher Publishing Corporation pp. 51-61.
Stauder, A., & Konkoly-Thege, B. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői [The perceived stress questionnaire (PSS) is Hungarian version’s features]. Mentálhigiene és Pszichoszomatika, 7(3), 203-216.
Stauder, A. (2007). Stressz és stresszkezelés. In: Kállai János, Varga József és Oláh Attila (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 177-198.
Susanszky, É., & Székely, A. (2013). A Hungarostudy 2013 felmérés módszertana. In: Susánszky, É., & Szántó, Zs. (szerk): Magyar lelkiáálapot 2013. Semmelweis Kiadó, Budapest. 13-21.
Szatmári, A., Helembai, K., Zádori, J., Dudás, E. I., Fejes, Zs., Drótos, G., & Rafael, B. (2020). Adaptive coping strategies in male infertility, paramedical counselling as a way of support. Journal of Reproductive and Infant Psychology. doi.org: 10.1080/02646838.2020.1724918.
Tringer, L. (1999). A pszichiátria tankönyve. Semmelweis kiadó, Budapest.
Urbán, R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Widiger, T.A. (2005). Five factor model of personality disorder: Integrating science and practice. J. Res. Pers. 39, 67–83.