Dohányzási szokások és attitűdök vizsgálata ápoló és védőnő szakos hallgatók körében

Absztrakt

Összefoglalás :
Az egészségmagatartást több tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb közöttük
az egyén attitűdje a rizikótényezőkkel szemben. Munkánk során azt tapasztaltuk,
hogy az egészségügyi főiskolai hallgatók között igen magas a dohányzók aránya.
Arra vonatkozóan nem volt ismeretünk, hogy a hallgatók e témakörben milyen
attitűddel rendelkeznek.
A vizsgálat célja: az egészségügyi főiskolai hallgatók dohányzással kapcsolatos
szokásainak és attitűdjeinek feltárása.
Vizsgálati módszer és minta: A hallgatók dohányzással kapcsolatos attitűdjét a
Pikó- Paulik- Pető- Müller által alkalmazott kérdőív segítségével mértük fel. A
vizsgálatban az egyéni írásbeli kikérdezést alkalmaztuk. A kérdőív nyílt és zárt
kérdéseket egyaránt tartalmazott. A vizsgálatot SZTE-EFK ápoló és védőnő szakos
hallgatók körében végeztük. A kapott eredményeket az alapstatisztika segítségével és
az attitűdbeli eltérések szignifikanciáját Khi-négyzet próbával elemeztük.
Eredmények: A vizsgált hallgatók közül 24,7%-a dohányzik. Az ápoló hallgatók
között több a dohányzó hallgató, mint a védőnő hallgatók között. A dohányos
hallgatók többsége naponta 3-9 szál cigarettát fogyaszt, és 73%-a szeretne káros
szenvedélyétől megszabadulni. A vizsgálati eredmények alapján a szakok között nem
mutatkozott jelentős attitűdbeli különbség. A dohányos hallgatók jobban elfogadják
a dohányzás „kedvező” hatását, és kevesebben gondolják úgy, hogy mielőtt
rágyújtanak, engedélyt kellene kérniük a többiektől. Azzal is kevesebben értenek
egyet, hogy az egészségügyi szakdolgozóknak jó példát kellene mutatniuk azzal,
hogy nem dohányoznak.
Következtetés: Szakítani kell a hagyományos egészségnevelési szemlélettel, az
egyes programok betegségközpontú megközelítésével. Kiscsoportos foglalkozások,
beszélgetések keretében a problémamegoldó technikák közös elsajátítását javasoljuk
előtérbe helyezni.

Summary : Health behaviour is comprised of several factors. One of the most significant is the
individual’s attitude to risk factors. We have experienced in our work that the rate
of smokers among health college students is very high. We did not know what
attitudes our students have in this field.
The aim of the survey: to explore the habits and attitudes of health college
students.
Method and sample: We adopted written questions for individual students in the
survey. The questionnaire consisted of open and closed questions. We used the
questionnaire by Pikó- Paulik- Pető- Müller- to find out the students’ attitude to
smoking. The sample were the nurse and health visitor students of SZTE-EFK. The
results were evaluated with help of basic statistics and the significance of the
attitude variations were analysed by Chi- square test.
Results: 24,7% of the surveyed students smoke. There are more smokers among
the nurse students than the health visitor students. The smokers usually smoke 3-9
cigarettes a day and 73% of them would like to give up smoking. On the basis of
the results we could not find significant difference in the attitudes between nurses
and health visitors. Students that smoke more readily accept the “favourable”
effects of smoking and less of them think that before lighting a cigarette they
should ask the others permission. Less of them agree with the statement that health
professionals should show a good example with not smoking.
Conclusions: Traditional health education concept and the disease centred
approach of some programmes should be given up. Mutual acquisition of problem
solving techniques in small groups and discussions should be preferred.
Keywords: health behaviour, knowledge.