Az észlelt tanári énhatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (2. rész) Az énhatékonyság kapcsolata egyéni jellemzőkkel, valamint a tanári munka egyes tényezőivel
Article Sidebar
Megjelent:
nov 2, 2020
Kulcsszavak:
COVID-19, koronavírus-járvány, tanári énhatékonyság, digitális oktatás, tantárgyak, digitális kompetencia
Main Article Content
Absztrakt
A pandemia kritikus helyzetet teremtett a közoktatásban is. 2020 tavaszán lényegében napok alatt kellett áttérni a digitális oktatási formára. Az új helyzethez való alkalmazkodás sikeressége számos tényező függvénye volt. Korábbi tanulmányunkban (Szerzők, 2020) bemutattuk a tanári énhatékonyság jellemzőit ebben az időszakban. Jelen tanulmány keretében azokra a tényezőkre fókuszálunk, amelyek befolyásolták, hogy a pedagógusok mennyire érezték magukat hatékonynak. Online kérdőíves vizsgálatunkban 769 pedagógus vett részt az ország minden részéből (Méletkor= 46,3 év, SD = 9,39). Az énhatékonyság és a relatív énhatékonyság kapcsolatát vizsgáltuk néhány demográfiai és munkával összefüggő jellemzővel. Eredményeink szerint az életkor és a pályán eltöltött idő nem függött össze a hatékonyság élménnyel. Azonban, akiknek saját iskolás gyermeke is volt, az átlagosan két órával többet dolgozott naponta. A legnagyobb óraszámban oktatott tantárgy nem befolyásolta a hatékonyság élményt, de a digitális eszközök alkalmazásában szerzett korábbi tapasztalat egyértelműen javította a tanárok eredményesség élményét. Meglepő módon az 1-4. osztályban tanítók számoltak be legmagasabb és a 9-13. osztályokban tanítók a legalacsonyabb énhatékonyságról. Kutatásunk rámutatott arra, hogy a pedagógusok énhatékonysága számos tényező együttes hatásától függött a digitális oktatás időszakában, és a kép korántsem tekinthető egységesnek.
Letöltések
Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.
Article Details
Hogyan kell idézni
Jagodics, B., Kóródi, K., & Szabó, Éva. (2020). Az észlelt tanári énhatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (2. rész): Az énhatékonyság kapcsolata egyéni jellemzőkkel, valamint a tanári munka egyes tényezőivel. Iskolakultúra, 30(11), 24–43. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.11.24
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány
Hivatkozások
Bandura, A. (1986). Social foundations of thought and action: A social cognitive theory. Prentice-Hall, Inc.
Bandura, A. (1997). Self-efficacy: The exercise of control. W.H. Freeman.
Beaton, D. E., Bombardier, C., Guillemin, F., & Ferraz, M. B. (2000). Guidelines for the process of cross-cultural adaptation of self-report measures. Spine, 25(24), 3186–3191.
Besser, A., Lotem, S., & Zeigler-Hill, V. (2020). Psychological Stress and Vocal Symptoms Among University Professors in Israel: Implications of the Shift to Online Synchronous Teaching During the COVID-19 Pandemic. Journal of Voice, S0892199720301909. https://doi.org/10.1016/j.jvoice.2020.05.028
Burić, I., & Kim, L. E. (2020). Teacher self-efficacy, instructional quality, and student motivational beliefs: An analysis using multilevel structural equation modeling. Learning and Instruction, 66, 101302. https://doi.org/10.1016/j.learninstruc.2019.101302
Caprara, G. V., Barbaranelli, C., Steca, P., & Malone, P. S. (2006). Teachers’ self-efficacy beliefs as determinants of job satisfaction and students’ academic achievement: A study at the school level. Journal of School Psychology, 44(6), 473–490. https://doi.org/10.1016/j.jsp.2006.09.001
Cassidy, S., & Eachus, P. (2002). Developing the Computer User Self-Efficacy (Cuse) Scale: Investigating the Relationship between Computer Self-Efficacy, Gender and Experience with Computers. Journal of Educational Computing Research, 26(2), 133–153. https://doi.org/10.2190/JGJR-0KVL-HRF7-GCNV
Ghaith, G., & Yaghi, H. (1997). Relationships among experience, teacher efficacy, and attitudes toward the implementation of instructional innovation. Teaching and Teacher Education, 13(4), 451–458. https://doi.org/10.1016/S0742-051X(96)00045-5
Harun, Ş. (2017). Emotional intelligence and self-esteem as predictors of teacher self-efficacy. Educational Research and Reviews, 12(22), 1107–1111. https://doi.org/10.5897/ERR2017.3385
Hoy, A. W., & Spero, R. B. (2005). Changes in teacher efficacy during the early years of teaching: A comparison of four measures. Teaching and Teacher Education, 21(4), 343–356. https://doi.org/10.1016/j.tate.2005.01.007
Hu, L., & Bentler, P. M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: A Multidisciplinary Journal, 6(1), 1–55. https://doi.org/10.1080/10705519909540118
Joseph, R. P., Royse, K. E., Benitez, T. J., & Pekmezi, D. W. (2014). Physical activity and quality of life among university students: Exploring self-efficacy, self-esteem, and affect as potential mediators. Quality of Life Research, 23(2), 659–667. https://doi.org/10.1007/s11136-013-0492-8
Kopp, M. S., Schwarzer, R., & Jerusalem, M. (1995). Hungarian Adaptation of the General Self-Efficacy Scale. http://userpage.fu-berlin.de/~health/hungar.htm
Leahy-Warren, P., McCarthy, G., & Corcoran, P. (2012). First-time mothers: Social support, maternal parental self-efficacy and postnatal depression: First-time mothers. Journal of Clinical Nursing, 21(3–4), 388–397. https://doi.org/10.1111/j.1365-2702.2011.03701.x
Liu, S., Kim, K. J., Bonk, C. J., & Magjuka, R. (2007). What do online MBA professors have to say about online teaching? Online Journal of Distance Learning Administration, 10(2). http://www.westga. edu/~distance/ojdla/summer102/liu102.htm
Locke, E. A., & Latham, G. P. (2002). Building a practically useful theory of goal setting and task motivation: A 35-year odyssey. American Psychologist, 57(9), 705–717. https://doi.org/10.1037/0003-066X.57.9.705
Molnár, A., & Péter-Szarka, S. (2017). A serdülők iskolai énhatékonyságának, aspirációinak és az iskola teljesítményének vizsgálata a célorientációs elmélet tükrében. Iskolakultúra, 27(1–12), 19–33. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2017.1-12.19
Nótin, Á. (2015). Iskolai szorongásformák meg‑jelenése középiskolás tanulóknál. Doktori disszertáció. Debreceni Egyetem, Debrecen. Doktori disszertáció. Debreceni Egyetem, Debrecen.
Olivier, E., Archambault, I., De Clercq, M., & Galand, B. (2019). Student Self-Efficacy, Classroom Engagement, and Academic Achievement: Comparing Three Theoretical Frameworks. Journal of Youth and Adolescence, 48(2), 326–340. https://doi.org/10.1007/s10964-018-0952-0
Perera, H. N., & John, J. E. (2020). Teachers’ self-efficacy beliefs for teaching math: Relations with teacher and student outcomes. Contemporary Educational Psychology, 61, 101842. https://doi.org/10.1016/j.cedpsych.2020.101842
Rosenthal, D., Moore, S., & Flynn, I. (1991). Adolescent self-efficacy, self-esteem and sexual risk-taking. Journal of Community & Applied Social Psychology, 1(2), 77–88. https://doi.org/10.1002/casp.2450010203
Rózsa, S., Réthelyi, J., Stauder, A., Susánszky, É., Mészáros, E., Skrabski, Á., & Kopp, M. (2003). A HUNGAROSTUDY 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált teszt-battéria pszichometriai jellemzői. Psychiatria Hungarica, 18(2), 83-94.
Salavecz, G., Neculai, K., & Jakab, E. (2006). A munkahelyi stressz és az énhatékonyság szerepe a pedagógusok mentális egészségének alakulásában. Mentálhigiéné És Pszichoszomatika, 7(2), 95–109. https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.2.2
Samuels, P. (2016). Advice on Exploratory Factor Analysis. https://doi.org/10.13140/RG.2.1.5013.9766
Shea, P. (2007). Bridges and barriers to teaching online college courses: A study of experienced online faculty in thirty-six colleges. Online Learning, 11(2). https://doi.org/10.24059/olj.v11i2.1728
Skaalvik, E. M., & Skaalvik, S. (2007). Dimensions of teacher self-efficacy and relations with strain factors, perceived collective teacher efficacy, and teacher burnout. Journal of Educational Psychology, 99(3), 611–625. https://doi.org/10.1037/0022-0663.99.3.611
Skaalvik, E. M., & Skaalvik, S. (2014). Teacher Self-Efficacy and Perceived Autonomy: Relations with Teacher Engagement, Job Satisfaction, and Emotional Exhaustion. Psychological Reports, 114(1), 68–77. https://doi.org/10.2466/14.02.PR0.114k14w0
Tari Annamária. (2011). Z generáció: Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az információs korban. Tericum.
Tierney, P., & Farmer, S. M. (2011). Creative self-efficacy development and creative performance over time. Journal of Applied Psychology, 96(2), 277–293. https://doi.org/10.1037/a0020952
Tschannen-Moran, M., & Hoy, A. W. (2001). Teacher efficacy: Capturing an elusive construct. Teaching and Teacher Education, 17(7), 783–805. https://doi.org/10.1016/S0742-051X(01)00036-1
Turner, E. A., Chandler, M., & Heffer, R. W. (2009). The Influence of Parenting Styles, Achievement Motivation, and Self-Efficacy on Academic Performance in College Students. Journal of College Student Development, 50(3), 337–346. https://doi.org/10.1353/csd.0.0073
Zimmerman, B. J. (2000). Self-Efficacy: An Essential Motive to Learn. Contemporary Educational Psychology, 25(1), 82–91. https://doi.org/10.1006/ceps.1999.1016
Bandura, A. (1997). Self-efficacy: The exercise of control. W.H. Freeman.
Beaton, D. E., Bombardier, C., Guillemin, F., & Ferraz, M. B. (2000). Guidelines for the process of cross-cultural adaptation of self-report measures. Spine, 25(24), 3186–3191.
Besser, A., Lotem, S., & Zeigler-Hill, V. (2020). Psychological Stress and Vocal Symptoms Among University Professors in Israel: Implications of the Shift to Online Synchronous Teaching During the COVID-19 Pandemic. Journal of Voice, S0892199720301909. https://doi.org/10.1016/j.jvoice.2020.05.028
Burić, I., & Kim, L. E. (2020). Teacher self-efficacy, instructional quality, and student motivational beliefs: An analysis using multilevel structural equation modeling. Learning and Instruction, 66, 101302. https://doi.org/10.1016/j.learninstruc.2019.101302
Caprara, G. V., Barbaranelli, C., Steca, P., & Malone, P. S. (2006). Teachers’ self-efficacy beliefs as determinants of job satisfaction and students’ academic achievement: A study at the school level. Journal of School Psychology, 44(6), 473–490. https://doi.org/10.1016/j.jsp.2006.09.001
Cassidy, S., & Eachus, P. (2002). Developing the Computer User Self-Efficacy (Cuse) Scale: Investigating the Relationship between Computer Self-Efficacy, Gender and Experience with Computers. Journal of Educational Computing Research, 26(2), 133–153. https://doi.org/10.2190/JGJR-0KVL-HRF7-GCNV
Ghaith, G., & Yaghi, H. (1997). Relationships among experience, teacher efficacy, and attitudes toward the implementation of instructional innovation. Teaching and Teacher Education, 13(4), 451–458. https://doi.org/10.1016/S0742-051X(96)00045-5
Harun, Ş. (2017). Emotional intelligence and self-esteem as predictors of teacher self-efficacy. Educational Research and Reviews, 12(22), 1107–1111. https://doi.org/10.5897/ERR2017.3385
Hoy, A. W., & Spero, R. B. (2005). Changes in teacher efficacy during the early years of teaching: A comparison of four measures. Teaching and Teacher Education, 21(4), 343–356. https://doi.org/10.1016/j.tate.2005.01.007
Hu, L., & Bentler, P. M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: A Multidisciplinary Journal, 6(1), 1–55. https://doi.org/10.1080/10705519909540118
Joseph, R. P., Royse, K. E., Benitez, T. J., & Pekmezi, D. W. (2014). Physical activity and quality of life among university students: Exploring self-efficacy, self-esteem, and affect as potential mediators. Quality of Life Research, 23(2), 659–667. https://doi.org/10.1007/s11136-013-0492-8
Kopp, M. S., Schwarzer, R., & Jerusalem, M. (1995). Hungarian Adaptation of the General Self-Efficacy Scale. http://userpage.fu-berlin.de/~health/hungar.htm
Leahy-Warren, P., McCarthy, G., & Corcoran, P. (2012). First-time mothers: Social support, maternal parental self-efficacy and postnatal depression: First-time mothers. Journal of Clinical Nursing, 21(3–4), 388–397. https://doi.org/10.1111/j.1365-2702.2011.03701.x
Liu, S., Kim, K. J., Bonk, C. J., & Magjuka, R. (2007). What do online MBA professors have to say about online teaching? Online Journal of Distance Learning Administration, 10(2). http://www.westga. edu/~distance/ojdla/summer102/liu102.htm
Locke, E. A., & Latham, G. P. (2002). Building a practically useful theory of goal setting and task motivation: A 35-year odyssey. American Psychologist, 57(9), 705–717. https://doi.org/10.1037/0003-066X.57.9.705
Molnár, A., & Péter-Szarka, S. (2017). A serdülők iskolai énhatékonyságának, aspirációinak és az iskola teljesítményének vizsgálata a célorientációs elmélet tükrében. Iskolakultúra, 27(1–12), 19–33. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2017.1-12.19
Nótin, Á. (2015). Iskolai szorongásformák meg‑jelenése középiskolás tanulóknál. Doktori disszertáció. Debreceni Egyetem, Debrecen. Doktori disszertáció. Debreceni Egyetem, Debrecen.
Olivier, E., Archambault, I., De Clercq, M., & Galand, B. (2019). Student Self-Efficacy, Classroom Engagement, and Academic Achievement: Comparing Three Theoretical Frameworks. Journal of Youth and Adolescence, 48(2), 326–340. https://doi.org/10.1007/s10964-018-0952-0
Perera, H. N., & John, J. E. (2020). Teachers’ self-efficacy beliefs for teaching math: Relations with teacher and student outcomes. Contemporary Educational Psychology, 61, 101842. https://doi.org/10.1016/j.cedpsych.2020.101842
Rosenthal, D., Moore, S., & Flynn, I. (1991). Adolescent self-efficacy, self-esteem and sexual risk-taking. Journal of Community & Applied Social Psychology, 1(2), 77–88. https://doi.org/10.1002/casp.2450010203
Rózsa, S., Réthelyi, J., Stauder, A., Susánszky, É., Mészáros, E., Skrabski, Á., & Kopp, M. (2003). A HUNGAROSTUDY 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált teszt-battéria pszichometriai jellemzői. Psychiatria Hungarica, 18(2), 83-94.
Salavecz, G., Neculai, K., & Jakab, E. (2006). A munkahelyi stressz és az énhatékonyság szerepe a pedagógusok mentális egészségének alakulásában. Mentálhigiéné És Pszichoszomatika, 7(2), 95–109. https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.2.2
Samuels, P. (2016). Advice on Exploratory Factor Analysis. https://doi.org/10.13140/RG.2.1.5013.9766
Shea, P. (2007). Bridges and barriers to teaching online college courses: A study of experienced online faculty in thirty-six colleges. Online Learning, 11(2). https://doi.org/10.24059/olj.v11i2.1728
Skaalvik, E. M., & Skaalvik, S. (2007). Dimensions of teacher self-efficacy and relations with strain factors, perceived collective teacher efficacy, and teacher burnout. Journal of Educational Psychology, 99(3), 611–625. https://doi.org/10.1037/0022-0663.99.3.611
Skaalvik, E. M., & Skaalvik, S. (2014). Teacher Self-Efficacy and Perceived Autonomy: Relations with Teacher Engagement, Job Satisfaction, and Emotional Exhaustion. Psychological Reports, 114(1), 68–77. https://doi.org/10.2466/14.02.PR0.114k14w0
Tari Annamária. (2011). Z generáció: Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az információs korban. Tericum.
Tierney, P., & Farmer, S. M. (2011). Creative self-efficacy development and creative performance over time. Journal of Applied Psychology, 96(2), 277–293. https://doi.org/10.1037/a0020952
Tschannen-Moran, M., & Hoy, A. W. (2001). Teacher efficacy: Capturing an elusive construct. Teaching and Teacher Education, 17(7), 783–805. https://doi.org/10.1016/S0742-051X(01)00036-1
Turner, E. A., Chandler, M., & Heffer, R. W. (2009). The Influence of Parenting Styles, Achievement Motivation, and Self-Efficacy on Academic Performance in College Students. Journal of College Student Development, 50(3), 337–346. https://doi.org/10.1353/csd.0.0073
Zimmerman, B. J. (2000). Self-Efficacy: An Essential Motive to Learn. Contemporary Educational Psychology, 25(1), 82–91. https://doi.org/10.1006/ceps.1999.1016